Pszichológia Doktori Iskola

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A képzésről

 


A 2016 szeptemberében vagy azután beiratkozott hallgatók számára:
A PhD képzés elemei | Elsajátítandó szakmai kompetenciák | Mintatanterv | Komplex vizsga

A 2016 szeptembere előtt beiratkozott hallgatók számára:
A PhD képzés elemei | Mintatanterv

Minden hallgató számára:
Tárgycsoportok és tárgyleírások

A képzési tervek PDF formátumban is letölthetőek:
- Képzési terv - a 2016 szeptemberében vagy azután beiratkozott hallgatók számára
- Képzési terv - a 2016 szeptembere előtt beiratkozottak számára

 

2016 SZEPTEMBERE VAGY AZELŐTT BEIRATKOZOTT HALLGATÓK SZÁMÁRA

A PhD képzés elemei

(2016 szeptemberében vagy azután beiratkozott hallgatók számára)

A doktori iskola által meghirdetett témákban végzett kutatási tevékenység jelenti a doktori képzés legfontosabb részét. Minden doktoranduszhoz egy és csak egy témavezető tartozik, aki teljes felelősséggel irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, az eredmények publikálását és az értekezés elkészítését. A képzés tutoriális jellegét hangsúlyozza a kreditpontokkal elismert rendszeres konzultáció, a kutatási és publikációs tevékenység támogatása. A hallgató felkészültségét és a konzultációkon mutatott aktivitását a témavezető minden szemeszterben érdemjeggyel értékeli.

A doktori képzés során a hallgatók az adott félévre meghirdetett doktori tantárgyak mellett választhatnak olyan MSc vagy PhD tárgyakat, akár másik egyetem kínálatából, melyeket a Doktori Iskola Tanácsa befogad és kredittel elismer. A tantárgyak hallgatásáért kapott kreditek a két szakaszos képzés első 4 szemeszterére vannak csoportosítva.

A képzés része az irányított oktatás, mely során a hallgató az előadói és kommunikációs képességeit egy kijelölt oktató irányítása alatt, előre kidolgozott és jól dokumentált oktatási anyag alapján, egyetemi kontakt-óra tartásával fejleszti. A tantárgyat és a hozzárendelt kreditet – a témavezetővel egyeztetve – a témavezető/konzulens tanszékének vezetője jelöli ki, teljesítését a kijelölt oktató javaslata alapján a tanszékvezető igazolja.

A képzés második szakaszában a hangsúly a kutatáson, az eredmények publikálásán és a disszertáció készítésén van. A doktori iskola kutatási kreditekkel ismeri el új eredmények konferencián történő bemutatását (előadás vagy poszter), tanulmányutat és a nemzetközi együttműködésben való részvételt. 

A publikációs tevékenységet a témavezető értékeli kreditpontokkal. A negyedik szemeszter végére publikációs tevékenységgel 18 kreditpontot teljesíthető, a nyolcadik szemeszter végére pedig újabb 36 kreditpont szerezhető. A kreditpontok megszerzésével párhuzamosan a negyedik szemeszter végére teljesülnie kell a fokozatszerzési eljárásindítás, a nyolcadik szemeszter végére pedig a fokozatszerzés publikációs minimumkövetelményeinek. A kutatási kreditek odaítélésnek feltétele a tavaszi szemeszterben az elmúlt év eredmények bemutatása az évzáró PhD konferencián tartott előadás keretében.
A képzés két szakasza során összesen 240 kreditpontot kell megszerezni, ebből az első négy félévben teljesítendő minimum 90 kredit. A nyolcadik szemeszter végére minden tevékenységtípusból kötelező a tevékenységtípusonként előírt minimum kreditpontszám megszerzése. Az egyes tevékenységek kredithatárai (minimu -maximum):

Tananyag: 20-50 kreditpont                          
Oktatás: 10-30 kreditpont                 
Tudományos kutatás: 120-150 kreditpont    
Publikációk: 40-60 kreditpont           

[Ugrás a lap tetejére]

Elsajátítandó szakmai kompetenciák

(2016 szeptemberében vagy azután beiratkozott hallgatók számára)

A Pszichológia doktori iskola PhD fokozattal rendelkező doktora

a)      tudása
Rendszerszinten és összefüggéseiben ismeri a pszichológiai tudományok általános törvény-szerűségeit.
Kutatói szinten ismeri tudományterülete tárgyát, általános és specifikus jellemzőit, legfontosabb irányait és határait, megállapodott és vitatott összefüggéseit.
Biztos tudással rendelkezik a tudományterületével rokon tudományi területek fontosabb összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket illetően.
Értő, elemző módon folyamatosan bővíti tudományterülete meghatározó nemzetközi szakirodalmi ismereteit.
Kutatásai során nyert adatok, eredmények kezeléséhez, értékeléséhez és közléséhez szükséges tudással rendelkezik.
Rendelkezik szakterülete önálló kutatásához szükséges kutatás-módszertani ismeretekkel.
Alkotó alkalmazáshoz szükséges szinten ismeri, megérti szakterülete összefüggéseit, elméleteit, és az ezeket felépítő fogalmi rendszereket.

b) képességei
Képes a viselkedéses jelenségekben megnyilvánuló pszichológiai jelenségek felismerésére, e jelenségek tudományos igényű kísérleti tanulmányozására és elméleti értelmezésére.
Tudományterületén önállóan képes új projektek, munkaszakaszok tervezésére, meg-valósítására.
Képes a szakterületén belüli kreatív elemzésre, átfogó és speciális összefüggések szintetikus, új szemléletű megfogalmazására, modellalkotásra, az értékelő és kritikai tevékenységre.
Képes alkalmazni és továbbfejleszteni szakterületének sajátos ismeretszerzési és probléma-megoldási módszereit.
Képes kreatívan kidolgozni az elvi kérdések gyakorlati alkalmazásának újszerű, korábban ismeretlen módjait.
Tudományterületén felismeri a szakmai problémákat, képes az azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati hátteret részletesen, kutatási szinten feltárni és megoldani.
Képes akár szakterületileg egymástól távolabb eső információk összekapcsolására és a köztük fennálló összefüggések felfedezésére. Eközben a kutatási eredmények alkotó értékelésekor képes a lényeges, döntő, fontos szempontok felismerésére és kiemelésére.
Képes a saját és mások kutatási eredményeit szakmai alapon, reálisan, kritikusan elemezni, értékelni és értékén kezelni.
A pszichológia tudományát érintő információkat, híreket kritikusan ítéli meg, szakmai vitákban szaktudáson alapuló érvekkel vesz részt.
Képes a szakterületében jártas és abban laikus személyek számára is megfelelő színvonalú ismeretátadásra, valamint részvételre szakszerű vitában, megbeszélésben.
Képes a szakmai kommunikációra szóban és írásban, valamint szakmai együttműködésre mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.
Képes szaktudományi ismereteinek, kutatási eredményeinek összefoglalására, bemutatására, átadására. Ismeri és önállóan is képes gyakorolni a szakterületén szokásos közlési módokat (pl. szakcikkek, könyvek, tanulmányok önálló írására).

c) attitűdje
Jellemző tulajdonságai a kreativitás, rugalmasság, a probléma felismerő és megoldó készség, az intuíció, a módszeresség és adatfeldolgozási képesség, valamint döntésképes magatartás.
Törekszik a még feltáratlan, megoldatlan tudományos kérdések beazonosítására, meg-fogalmazására.
Szilárd szakmai elköteleződéssel rendelkezik, elfogadja a kitartó munkavégzés szükségességét.
Nyitott új módszerek, újonnan kifejlődő kutatási területek megismerésére, a megszerzett ismeretek terjesztésére, valamint a meghatározó elemek saját kutató-fejlesztő munkájába való beépítésére, továbbfejlesztésére.
Problémamegoldáskor, modellalkotáskor szakmai előítéletektől mentes, nyitott gondolkodást mutat.
Az elért eredmények, a teljesítmény szakmai értékének reális és egyben empatikus megítélése jellemzi, mind a saját, mind az általa irányítottak munkájának tekintetében.
Befogadja a jogos szakmai kritikákat és elfogadja mások szakmai érveit.
Elkötelezett és nyitott a szakmai együttműködésekben való részvételre és azok kezdeményezésére, mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.
Folyamatosan törekszik az egyéni és a csoportmunka eredményes egyensúlyára.
Jellemzője az önálló, elmélyült szakmai munka, egyúttal nyitott a csapatmunkára és mások munkájának támogatására is.

d) autonómiája és felelőssége
Átfogó és speciális szakmai kérdések kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében és megindoklásában nagyfokú önállósággal rendelkezik.
Felelősséggel vállalja a szakmája elméleti és gyakorlati kérdései kapcsán felvetődő etikai kérdések megválaszolását.
Kutatásvezetőként önálló döntésekkel irányítja munkatársai tevékenységét, felelősséget vállal szakmai fejlődésük biztosításáért.
Egyenrangú, vitapartneri szerepet vállal tudományterülete szakembereivel.
Minden tevékenységét áthatja a szaktudásán alapuló felelős gondolkodás.
Alkotó, kreatív önállósággal épít ki új tudásterületeket és kezdeményez új gyakorlati megoldásokat.

[Ugrás a lap tetejére]

Mintatanterv

(2016 szeptemberében vagy azután beiratkozott hallgatók számára)

Tantárgy/ típus

Össz.
kredit

1. félév

2. félév

3. félév

4. félév

5. félév

6. félév

7. félév

8.
félév

Tanulmány                 24

Tantárgy    / KV

24 

4/v/6

4/v/6

4/v/6

4/v/6

 

 

 

 

Oktatás                       18

Oktatás          /K

   18

2/f/3

2/f/3

2/f/3

2/f/3

2/f/3

2/f/3

 

 

Kutatás                     144

Konzultáció   /K

   48

6/f/6

6/f/6

6/f/6

6/f/6

6/f/6

6/f/6

6/f/6

6/f/6

Kutatómunka 

96

12

12

12

12

12

12

12

12

Publikáció                   54

Publikáció     /K

   54

 

3

6

9

9

9

9

9

Összesen:

240

27

30

33

36

30

30

27

27

 

[Ugrás a lap tetejére]

 

Komplex vizsga

(2016 szeptemberében vagy azután beiratkozott hallgatók számára)

A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A komplex vizsgára történő jelentkezés feltételei:

- A doktori fokozatszerzés idegen nyelvi kötelezettségének teljesítése.
- A doktori képzés első négy félévében legalább 90 kredit és valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).
- A komplex vizsgára bocsátás publikációs követelményeinek teljesítése (lásd 1. melléklet).

A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább három tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel. A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár vagy Professor Emeritus vagy MTA Doktora címmel rendelkező oktató, kutató. A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A bizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó témavezetője. A témavezető a vizsga előtt legalább egy héttel elektronikus formában eljuttatja a bizottság elnökének a hallgató teljesítményének témavezetői értékelését. A komplex vizsgára a témavezetőt meg kell hívni.
A komplex vizsga két részből áll: az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a másik részben a vizsgázó tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).
A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó két tárgyból tesz vizsgát. A tárgyak listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza, és elérhető a doktori iskola honlapján. Az elméleti részben a doktorandusz a vonatkozó tudományág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről is számot ad.
A vizsgázó a vizsga előtt egy hónappal küld a bizottság tagjainak egy irodalomlista javaslatot, ami a felkészülés alapjául szolgáló olvasmányokat tartalmazza. A felkészülés a bizottság által jóváhagyott vagy módosított lista alapján történik.
A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot kutatási témájának szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. Előadásában kitér eredményeinek újszerűségére, tudományos jelentőségére, illetve – amennyiben releváns – az eredmények gyakorlati alkalmazhatóságra. A vizsgázó a vizsga előtt legalább egy héttel elektronikus formában benyújtja a bizottság számára az eddig elért tézisértékű eredményeinek rövid összefoglalását, valamint a publikálásra beküldött, illetve megjelent cikkeit.
A vizsgabizottság tagjai külön-külön értékelik a vizsga elméleti és disszertációs részét.  A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítélte. A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg.
 

A komplex vizsgáról szöveges értékelést is tartalmazó jegyzőkönyv készül. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.
A komplex vizsga eredménye nem számít bele a doktori fokozat minősítésének kialakításába, de sikeres teljesítése a képzés második szakaszába történő belépés feltétele.


A KOMPLEX VIZSGA TÁRGYAI

Főtárgyak:

Pszicholingvisztika
Érzékelés és észlelés
Memória és tanulás
Kognitív fejlődés
Neuropszichológia
A kognitív folyamatok idegtudományi alapjai
Szociális megismerés
Neuropszichiátria
Az ember-számítógép interakció pszichológiai modelljei
A foglalkozási rehabilitáció pszichológiai alapja
Magas kockázatú szocio-technikai rendszerek sajátosságai
Team-munka mentális modelljeinek mérési technikája
Pszichológiai alkalmasság, kiválasztás
Munkahelyi pszichés jóllét
Pszichológia szerepe a szervezeti hatékonyságban
Teljesítményértékelés pszichológiai aspektusai

Melléktárgyak:

Kognitív pszichológia

Kognitív idegtudomány

Alkalmazott pszichológia

SZŰKEBB KUTATÁSI TERÜLETHEZ KAPCSOLÓDÓ TUDÁS

Nyelvelsajátítás

Alak és tárgylátás

Individuális különbségek az ember-számítógép interakcióban

Morfológiai feldolgozás

Multiszenzoros integráció

A team megosztott mentális modelljének hatása a team-teljesítményére

Mondatfeldolgozás

Perceptuális fejlődés

Támogató technológiák fejlesztésének pszichológiai alapjai

A nyelvi fejlődés zavarai

Perceptuális tanulás

Magas kockázatú munkakörnyezetben dolgozó teamek pszichológiai jellemzői

Nyelv és agy

Az amnéziák neuropszichológiája

Munkahelyi társas kapcsolatok

Fogalmi fejlődés és reprezentáció

Perceptuális kategorizáció és döntéshozatal

A szervezeti beilleszkedés sajátosságai és következményei, munkahelyi karriertervezés

Pragmatika

Kognitív folyamatok eltérései neuropszichiátriai zavarokban

A biztonság emberi meghatározói szocio-technikai rendszerekben

Nyelvfilozófia

A frontális kéreg kognitív idegtudományi modelljei

 

A nyelv és a nemnyelvi megismerő folyamatok

A figyelem szerepe az észlelésben

 

Numerikus megismerés

Az alvás neurokognitív vonatkozásai

 

Korpusz alapú gyermeknyelvi kutatások 

Hallási jelenet elemzés és emlékezet

 

Nyelvi folyamatok számítógépes modellálásá

Implicit tanulás

 

[Ugrás a lap tetejére]

 

2016 SZEPTEMBERE ELŐTT BEIRATTKOZOTT HALLGATÓK SZÁMÁRA:

 

A PhD képzés elemei

(2016 szeptemberében előtt beiratkozott hallgatók számára)

Kutatási tevékenység:
A Doktori Iskola által meghirdetett témákban végzett kutatási tevékenység jelenti a dokori képzés legfontosabb részét. Minden doktoranduszhoz egy és csak egy témavezető tartozik, aki teljes felelősséggel irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelölt fokozatszerzésre való felkészülését. Témavezető a BME főállású dolgozója vagy Professor Emeritusa, vagy az egyetemmel doktori képzésre együttműködési megállapodást kötött intézmény főállású dolgozója lehet. Külső témavezető mellé a Pszichológia Doktori Iskola Tanácsa konzulenst jelöl ki, aki segíti a témavezető munkáját és figyelemmel kíséri a hallgató szakmai haladását.

Tantárgyak:
A doktori képzés során a hallgatók az első két félév során egy-egy kötelezően választható alapozó tárgy követelményeit teljesítik. Ezen kívül az első négy félévben félévenkét két-két kötelezően választható specializációs tárgy követelményeit is teljesítik. A tárgyválasztás a témavezető irányításával történik.

Oktatás:
A képzés része az „Oktatás” c. kötelező tantárgy is, melynek teljesítése során a hallgató az előadói és kommunikációs képességeit egy kijelölt oktató irányítása alatt, előre kidolgozott és jól dokumentált oktatási anyag alapján, egyetemi kontakt-óra tartásával fejleszti. A tantárgyat és a hozzárendelt kreditet – a témavezetővel egyeztetve – a témavezető/konzulens tanszékének vezetője jelöli ki, teljesítését a kijelölt oktató javaslata alapján a tanszékvezető igazolja. A képzés idejére összesítve 20 pontot meg nem haladó kredit adható.

A teljes doktori képzés során 180 kreditpontot kell megszerezni. Ebből 126 kreditpont a tudományos kutatómunka, 34 kreditpont az előírt tananyag elsajátítása, 20 kreditpont pedig az irányított oktatási tevékenység.

[Ugrás a lap tetejére]


Mintatanterv

(2016 szeptemberében előtt beiratkozott hallgatók számára)

Képzések és tantárgyak
megnevezése
Tárgy-
típus
Szemeszterek
Összes
kredit
1
  2
  3
  4
  5
  6
Szakmai ismeretek
Alapozó kurzusok
KV
5/v/5
5/v/5
 
 
 
 
 
Specializációs kurzusok
KV
6/v/6
6/v/6
6/v/6
6/v/6
 
 
 
Összesen
 
 
 
 
 
 
 
34
Oktatási tevékenység 
Oktatás
K
4/f/4
4/f/4
4/f/4
4/f/4
4/f/4
 
20 
Kutatási tevékenység
Kutatás
K
15/f/15
15/f/15
20/f/20
20/f/20
26/f/26
30/f/30
126
Összesítve
 
30
30
30
30
30
30
180
Kritériumtárgy
Idegen nyelv
KR
0/4/a/0
0/4/a/0
0/4/a/0
0/4/a/0
0/4/a/0
0/4/a/0
0
Jelmagyarázat:
Tárgytípus: K: Kötelező tantárgy, KV: kötelezően választható tantárgy
6/v/6 - előadás/vizsga vagy félévközi jegy/kredit

 

[Ugrás a lap tetejére]

MINDEN HALLGATÓ SZÁMÁRA:


Tárgycsoportok, tárgyak és tárgyleírások:

(A tárgycsoportok és tárgyleírások mind a 2016 szeptembere előtt, mind a 2016 szeptembere után beiratkozott hallgatókra vonatkozik. Tárgyleírásokért kattintson a tárgy nevére)

Alapozó tárgyak:

Bevezetés a kognitív tudományba/Introduction to cognitive science (2/2/0/v/5)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Babarczy, Anna
Tantárgy célkitűzései: A kurzus három célt követ. Bevezetést ad a megismeréstudomány fogalomrendszerébe, ezzel sokakat elvezet saját témájuk tágabb elhelyezéséhez, az érintkező területek alaposabb vizsgálatához, s ugyanakkor fejleszti az érvelésmódot, különösen, ami az empirikus és a konceptuális érvek viszonyát illeti.
Goals: There are three goals. First, to provide an introduction into the concepts of cognitive science. Second, to provide a context for the individual research areas of the students. Third, to improve reasononing skills, especially with respect to empirical - conceptual debates.
Irodalom/Literature: Pinker, S. (2001): Hogyan működik az elme? Bp.: Osiris, Pléh Csaba (1996, szerk.): Kognitív tudomány. Bp.: Osiris. Aktuális vitacikkek a Behavior and Brain Sciences és a Trends in Cogntive Sciences lapokból.


Kísérleti pszichológiai vizsgálati módszerek/Research methods of experimental psychology (2/2/0/v/5)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Racsmány, Mihály & Kovács, Gyula
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja hogy megismertesse a hallgatókat a jelenleg használatos humán kísérleti pszichológiai módszerekkel, valamint a szokásos inváziv és noninváziv mérési és analízis technikákkal.
Goals: To introduce the major experimental techniques of psychology, and provide some technical knowledge with respect to invasive and non-invasive paradigms.
Irodalom/Literature: MatLab, PsyScope szoftverrendszerek kézikönyvei


Pszichofizikai módszerek (2/2/0/v/5)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Izsó, Lajos
A Weber-Fechner féle problémakör: abszolút és különbségi küszöbök, a Weber-elv és a Fechner-elv, az érzetfüggvény. A pszichofizikai kísérletek osztályozása. A szignáldetekciós elmélet (SDT) és annak gyakorlati pszichológiai alkalmazásai. A Stevens féle problémakör: a „hatványtörvény”: Tipikus szubjektív hangosság/világosság/vibráció/hosszúság/íz/szag /hideg/meleg/tapintási etc. abszolút nagyságbecslési (AME = Absolute Magnitude Estimation) és abszolút nagyságbeállítási (AMP = Absolute Magnitude Production) kísérleti eredmények. Fiziológiai korrelátumok. Az asszimptotikus linearitás: Az egészen kis ingerek tartományának linearitása és annak lehetséges magyarázatai. Az additivitás: Az egymástól függetlenül feldolgozott érzékleti erősségek összegződése nem-kémiai és kémiai modalitások esetén. Lehetséges magyarázatok.
A differenciális érzékenység: a Weber-törvény korrekciója a kis ingerek tartományában.
Irodalom/Literature: Czigler István (2005): A figyelem pszichológiája. 234 oldal. Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 8237 6.
Frederick A. A. Kingdom and Nicolaas Prins (2010): Psychophysics. A Practical Introduction. Amsterdam, Elsevier L.
Jozef J. Zwislocki (2009): Sensory Neuroscience: Four Laws of Psychophysics.


Bevezetés az alkalmazott pszichológia területeibe (2/2/0/v/5)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Juhász, Márta
A kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat az alkalmazott pszichológia különböző területeivel, különösen hangsúlyozva a munka- és szervezetpszichológia, ergonómia, munkahelyi egészségfejlesztés, egészségpszichológia és a foglalkozási rehabilitáció szakterületeket. A kurzus során a hallgatók korszerű kutatási eredményekkel ismerkedhetnek meg és ezek gyakorlati, munkahelyi alkalmazásával.
Irodalom/Literature: Izsó Lajos, Antalovits Miklós (2007). Ergonómia a folyamatirányításban. (In:)
Hercegfi K., Izsó L. (szerk.) Ergonómia. BME GTK - Typotex Kiadó, Budapest, 195-218. o.
Juhász Márta (Szerk) (2010). A foglalkozási rehabilitáció támogatása pszichológiai eszközökkel. A foglalkozási rehabilitáció (munka)pszichológiai aspektusai. Typotext Kiadó, Budapest. ISBN: 9789632790961 (330 o.)


 

Specializációs tárgyak:

Evolúció (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Zemplén, Gábor
Tantárgy célkitűzései: Megismertetni a hallgatókat a modern biológia és evolúciós gondolkodás alapfogalmaival. A kurzus részben a tárgyi ismeretek gyarapítását szolgálja, részben tudománytörténeti- és filozófiai bevezetést ad, részben pedig értelmezi az idegtudományi szemléletet a disztális, evolúciós magyarázat keretében.
Irodalom/Literature: Maynard-Smith, John és Szathmáry Eörs (1997): Az evolúció nagy lépései. Budapest: Scientia

 

Az alak és tárgylátás (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Kovács, Gyula
Tantárgy célkitűzései: a formalátás részletes bemutatása, kutatási eljárásainak elsajáttítatása.
Irodalom/Literature: Goodale, M. A. és Milner, B.: The visual brain in action. Oxford U. Press, 1995, Pléh Cs., Kovács Gy. és Gulyás B. (szerk.): Kognitív idegtudomány. Bp.: Osiris, 2003


Memória és tanulás (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Racsmány, Mihály
Tantárgy célkitűzései: A kurzus az emlékezet és tanulás kísérleti pszichológiai eredményeit és elméleteit mutatja be kognitív idegtudományi szemléletben. Az előadások részletesen foglalkoznak a kognitív pszichológiai eredményekkel kiegészítve azokat a vonatkozó idegtudományi és neuropszichológiai adatokkal.
Irodalom/Literature: Eysenck Michael, Baddeley Alan D., Anderson Michael (2010) Emlékezet. Akadémiai Kiadó

 

Nyelv és agy (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Lukács, Ágnes
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja az emberi nyelv funkcionális szerveződésének és neurális hátterének taglalása. Az agysérülések következtében fellépő nyelvi zavaroktól kezdve a legújabb agyi képalkotó eljárások eredményeinek összefoglalásáig bemutatjuk azt, amit ma tudunk arról, hogy milyen agyi rendszerek állnak a beszédprodukció és –értés, valamint az olvasás folyamatai mögött.
Irodalom/Literature: Brown & P. Hagoort (Eds.), The Neurocognition of Language. Oxford: Oxford University Press.

 

Afázia (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Lukács, Ágnes
Tantárgy célkitűzései: Áttekintést nyújtani a neurolingvisztika és a nyelvészeti afaziológia hagyományos és újabb kutatási irányzatairól, megismertetni a hallgatókat az afáziás nyelvi diszfunkciók vizsgálatában alkalmazható klinikai és kísérletes módszerekkel, valamint azokkal a nyelvészeti és pszichológiai elméletekkel, amelyeknek a keretében a nyelvi produkció és feldolgozás patológiás sajátosságai értelmezhetõk.
Irodalom/Literature: Handbook of neurolinguistics. Ed by D Whitaker., Academic Press, N.Y., 1997

 

A nyelvészet területei (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Babarczy. Anna
Tantárgy célkitűzései: Bevezető kurzus a mondattani rendszer és az azt modelláló szin-taxiselmélet mibenlétének, az utóbbi fogalomrendszerének, valamint a mondattani kutatás alapveto módszereinek és techniká¬inak elemi szintu megismertetése.
Irodalom/Literature: É. Kiss Katalin- Kiefer Ferenc -Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris, 1998.

 

Bevezetés a pszicholingvisztikába (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Lukács, Ágnes
Tantárgy célkitűzései: A kurzus pszicholingvisztikai alapozó, megismerteti a hallgatókat a legfontosabb fogalmakkal, elméletekkel, módszerekkel és kutatási problémákkal.
Irodalom/Literature: Harley, Trevor (2001) The psychology of language—from data to theory. East Sussex: Psychology Press.

 

CHILDES: Számítógépes elemzés a gyermeknyelvben (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Babarczy, Anna
Tantárgy célkitűzései: Gyakorlati kurzus, amely képzést ad a jelenleg legelterjettebb számítógépes gyermeknyelvi adatfeldolgozó rendszer, a Child Language Data Exchange System használatában. A CHILDES egy mindenki számára elérhető multilingvális adatbázist és az ennek feldogozására szolgáló programokat tartalmazza. A programok használata mellett a kurzus megismertet a hallgatókkal olyan módszereket, melyekkel a CHILDES egyéni kutatási igények szerint bővíthető, valamint lehetőséget nyújt az elméleti gyermeknyelvi kurzus folyamán felvetődött kérdések empirikus vizsgálatára.
Irodalom/Literature: MacWhinney, B. (1995) The CHILDES Project. Hillsdale, NJ: Erlbaum.

 

A nyelvi fejlődés zavarai (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Lukács, Ágnes
Tantárgy célkitűzései: Ezen a kurzuson olyan nyelvfejlődési zavarokat mutatunk be, amelyek a kognitív pszichológiai modellei szempontjából elméleti jelentőséggel bírnak. A zavarok részletes leírásán túl alapos és kritikai áttekintést adunk a magyarázó elméletekről is. Megismertetjük a diákokat a speciális populációk vizsgálata során használt módszerekkel, és a kutatás során felmerülő módszertani problémákkal is.
Irodalom/Literature: Temple, Christine (1997) Developmental Cognitive Neuropsyvhology. East Sussex: Psychology Press. Tager-Flusberg, H. (ed.) Constraints on Language Acquisition: Studies of Atypical Children. Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum. 141–153.


Fonológia és morfológia (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Rebrus, Péter & Komlósy, András
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja, hogy bevezetést nyújtson a modern nyelvészet alapvető hangtani és alaktani fogalmaiba, különös tekintettel a strukturalista és a generatív megközelítésekre. A cél nem a legújabb formális/generatív irányzatok részletes bemutatása, hanem a kognitív paradigmával érintkező - és azzal gyakran párhuzamosan kifejlődött - szemlélet megismertetése.
Irodalom/Literature: Durand, Jacques - Siptár Péter: Bevezetés a fonológiába. Osiris, Budapest, 1997. Spencer, Andrew: Morphological theory: An introduction to word structure in generative grammar. Oxford, Basil Blackwell, 1991.


Gépi nyelvészet (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Babarczy, Anna
Tantárgy célkitűzései: A nyelvtechnológiai gondolkodásmód bevezetése, emberi és gépi nyelvfeldolgozás alapvető összevetése.
Irodalom/Literature: Lehnert, W. G., & Ringle, M. H. (eds.) Strategies for Natural Language Processing, Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, NJ (1982)

 

Gyermeknyelv (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Babarczy, Anna & Lukács, Ágnes
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja a nyelvelsajátítás logikai problémáinak felvetése és a mai irodalom ezekre a problémákra adott elméleti megoldásainak megvitatása.
Irodalom/Literature: Fletcher, Paul & Macwhinney, Brian (eds.) (1995) The Handbook of Child Language. Oxford: Blackwell. Goodluck, Helen (1991). Language acquisition. Oxford: Blackwell.


Kísérleti pszicholingvisztika (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Lukács, Ágnes
Tantárgy célkitűzései: A kurzus alapvető célja, hogy a diákokat megismertesse a pszicholingvisztikában használatos módszerekkel. Ezen túl szeretnénk az egyes módszertani buktatókra is felhívni a figyelmet, és célunk, hogy diákok képesek legyenek kérdésfeltevéseikhez, illetve a vizsgált célcsoporthoz a megfelelő módszert kiválasztani. Általánosságban is szót ejtünk a kísérletek megtervezésének, lefolytatásának, kiértékelésének, és értelmezésének mikéntjéről.
Irodalom/Literature: Gernsbacher, J. (ed., 1996): Handbook of psycholingusitics. Erlbaum

 

Pragmatika és kognitív nyelvészet (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Babarczy, Anna
Tantárgy célkitűzései: A kognitív nyelvészet bevezető jellegű megismertetése, s ezen belül a pragmatika részletes tárgyalása.
Irodalom/Literature: Harley, Trevor (2001) The psychology of language—from data to theory. East Sussex: Psychology Press

 

Társalgás és pragmatikai zavarok (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Győri, Miklós
Tantárgy célkitűzései: A kurzus legáltalánosabb célja annak bemutatása, milyen sajátos módon járult hozzá az autizmus, e humán neurokognitív fejlődési zavar - részben kognitív keretben történő - kutatása az emberi elme szerkezetére és fejlődésére vonatkozó alapvető kérdések megválaszolásához. Szorosabban az előadások három humánspecifikus kognitív képesség: a nyelvhasználat, a naiv tudatteória, és a szándékvezérelt, reciprocitáson alapuló kommunikáció viszonyára koncentrálnak.
Irodalom/Literature: Baron-Cohen, S., Tager-Flusberg, H. & Cohen, D. J. (eds.), (2000): Understanding Other Minds: Perspectives from Developmental Cognitive Neuroscience. (2nd edition) Oxford: Oxford University Press.


A kognitív idegtudomány élettani alapjai (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Kovács, Gyula
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja, hogy átfogó alapszíntű tudást biztosítson a nem biológus, orvos, pszichológus hátterű hallgatóknak a központi idegrendszer elemi folyamatainak élettani és anatómiai hátteréről. A további kurzusok nagyrésze az itt megszerzett tudáson alapulva értelmezhető csak.
Irodalom/Literature: Fonyó Attila: Humán élettan, Élettan gyógyszerészhallgatóknak

 

A központi idegrendszer vizsgálatának közvetlen módszerei (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Kovács, Gyula
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja, hogy betekintést adjon a központi idegrendszer modern vizsgáló eljárásainak módszereibe. Taglalja az invázív elektrofiziológiai, valamint a nem invázív képalkotási módszereket egyaránt.
Irodalom/Literature: Fonyó Attila: Orvosi élettan, Kognitív idegtudomány (Pléh-Kovács-Gulyás (szerk), 2003. Osiris.

 

A látás idegrendszeri alapjai (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Kovács, Gyula
Tantárgy célkitűzései: A neuroanatómia, az idegrendszeri hálózatok és a pszchológiai kutatások segítségével bemutatja az emlős és az emberi látás folyamatát a recehártyától az elemi és a magasabb agykérgi folyamatokon át a tudatos észlelésig. Az egysejt múködéstől az agyi képalkotó eljárások bemutatásán át a pszichológiai kísérletekig terjed a perspektíva. A kurzus a vizuális világ alakításával s a gépi látás kérdéseivel foglalkozó diákok számára alapvető ismereteket nyújt.
Irodalom/Literature: Sekuler és Blake: Az észlelés. Bp.: Osiris, 2000

 

Az emlékezet kognitív neuropszichológiája (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Racsmány, Mihály
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja az emlékezeti folyamatokkal és komponensekkel kapcsolatos kísérleti pszichológiai, neuropszichológiai és kognitív idegtudományi adatok integrált bemutatása. Az egyes emlékezeti funkciókkal kapcsolatos kísérleti pszichológiai modelleket a neuropszichológiai és idegtudományi adatok által biztosított keretben értelmezzük.
Irodalom/Literature: Baddeley, A. D. (2001) Az emberi emlékezet. Osiris Kiadó, Budapest, A. D., Wilson, B. A., & Watts, F.N. (1998, Eds.) Handbook of memory disorders, John Wiley & Sons


Kognitiv fejlődés és idegrendszer (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Gergely, György
Tantárgy célkitűzései: Ez a kurzus alapszintű áttekintést ad arról, milyen szerepet kap a kognitív tudományon belül a csecsemők és kisgyermekek képességeinek vizsgálata. Ismerteti és példákon tárgyalja az elme moduláris elméletének főbb téziseit és bevezetést ad a különböző terület-specifikus rendszerek (mint például a naiv fizika, a naiv lélektan (tudatelmélet), a naiv biológia, a naiv matematika, artefaktumok, stb.) kognitív architektúrája empirikus vizsgálatának módszereiről és főbb eredményeiről
Irodalom/Literature: Richardson, K. (1998): Models of Cognitive Development, Hove: Psychology Press, Goswami, U. (Ed.) (2002): Blackwell’s Handbook of Childhood Cognitive Development, Oxfrord, Blackwell


Magasabb kognitív folyamatok neurobiológiai alapjai (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Kéri, Szabolcs
Tantárgy célkitűzései: A kurzus betekintést ad a magasabbrendű kognitív folyamatok központi idegrendszeri alapjaiba. Tárgyalja azokat az emberi megismerési folyamatokat, melyeket a közelmúltig csak szegényesen lehetett közvetlen módon tanulmányozni.
Irodalom/Literature: Kandel ER et al. (2013) Principles of Neural Science. 5th ed., McGraw-Hill.


Magasabb szintű agyműködés modellezése (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Kovács, Gyula
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja az emberi és állati magasabbrendű agyműködés jelenségeinek vizsgálata és kapcsolata az alacsonyabbszintű működést modellező elméletekhez. A vizsgált jelenségek felölelik a figyelmet, tárgy és mondatfelismerést, a gondolkodast, az érzelmeket, valamint a tudatosság illetve az intelligencia témáját. A kurzus alapkoncepciója, hogy komputációs szempontból ezek a folyanatok szervesen illeszkednek az alacsonyabbszintű jelenségekhez, és igy adekvűt modellezésük ugyanazon megközelites és eszköztár segítségével lehetséges.
Irodalom/Literature: O'Reilly, R. C., Munakata, Y. and McClelland, J. L. Computational Explorations in Cognitive Neuroscience. MIT Press, 2000.

 

Pszichiátriai és neurológiai betegségek neurokognitív mechanizmusai (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Kéri, Szabolcs
Tantárgy célkitűzései: Évszázadokon keresztül a magasabb szintű mentális működések javarészt az objektív természettudományos vizsgálódás határain kívül estek. Az elmúlt évek kutatásai azonban olyan korábban megfoghatatlannak tűnő jelenségek idegrendszeri alapjaira derítettek fényt, mint a fogalomalkotás és nyelv, tervezés és problémamegoldás, érzelmek és tudat. Ezek az eredmények a magasabb szintű funkciókat érintő betegségekkel foglalkozó szakemberek érdeklődését is felkeltették, gyökeres változások alapjait megteremtve nem pusztán elméleti síkon, de a mindennapi gyógyítás vonatkozásában is. Kurzusunkban ezen eredményeket tekintjük át, összekapcsolódást keresve a normál működésekkel és mechanizmusokkal.
Irodalom/Literature: Comer RJ. Abnormal Psychology, 8th ed., Worth Publisher.

 

A biztonság emberi meghatározói szocio-technikai rendszerekben (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Izsó, Lajos
Tantárgy célkitűzései: Egyéni jellemzők: az emberi információfeldolgozás mechanizmusai. A készségfejlődés megközelítései (Hacker, Rasmussen). Az emberi hibázás modelljei (Reason, Dekker)
Az elvétések és kihagyások. Tévedések a szabályokon/tudáson alapuló szinten
Szervezeti jellemzők: a biztonság szocio-technikai rendszermodellje.
A „kvázi balesetek” (near miss) eredményeinek feldolgozása, hasznosítása.
Biztonságnövelés a szervezeti tanulás útján: a SOL (Safety through Organisational Learning) módszertan alapjai. A képességvizsgálatok alapjai a biztonság aspektusából
Irodalom/Literature: James T. Reason (1990): Human Error. Cambridge, UK: Cambridge University Press.
Izsó L. (1998). A munkabiztonság pszichológiai tényezői. In: Klein S. (szerk.): Munkapszichológia, ISBN 963-03-5524
Izsó, L., Antalovits, M. (2006). Emberi tényezők az atomerőműben. 345 oldal. Szakkönyv. Paksi Atomerőmű Zrt.

 

Ember-számítógép interakció (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Hercegfi, Károly
Tantárgy célkitűzései: Az ember-számítógép interakció minőségének kulcsfogalmainak tisztázása (használhatóság, felhasználói élmény) pszichológiai szempontból. A felhasználói felület kognitív pszichológiai alapú tervezési irányelvei a gyakorlatban. A GOMS modell. A használhatósági vizsgálatok analitikus módszereinek alkalmazása. A pszichofiziológiai jeleket is alkalmazó empirikus használhatósági vizsgálati módszerek tudományos mélységű gyakorlati alkalmazása, részben valódí kísérletek megtervezése, lebonyolítása és elemzése során: többek közt szívritmus-variabilitás- és bőr-vezetőképesség mérése, szemmozgáskövetés, pupillometria.
Irodalom/Literature: Andreassi, J. L. (2000): Human Behavior & Physiological Response. 4th ed. Lawrence Erlbaum, Mahwah, NJ, USA
Caroll, J. M. (ed.) (2003): HCI Models, Theories, and Frameworks. Morgan Kaufman, San Francisco, CA, USA
Holmqvist, K., Nyström, M. (2011): Eye Tracking. Oxford University Press, New York, NY, USA.

 

A kognitív információelmélet alapjai (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Izsó, Lajos
Tantárgy célkitűzései: Az információ köznapi „heurisztikus” fogalma és a különböző diszciplínákban használatos információ-koncepciók. Az információ fogalma a fizikai tudományokban, a különböző biológiai, biokémiai és kémiai rendszerekben. A „tiszta” matematikai információelmélet alapjai és alkalmazási lehetőségei különböző tudományos és műszaki területeken, illetve a hétköznapi életben. Egy kognitív nézőpontú szintézis általános vázlata a különböző diszciplínákban összegyűlt tapasztalat és tudás alapján.
Irodalom/Literature: Attneave, F. (1953): Psychological probability as a function of experienced frequency. Journal of Experimental Psyc
Miller, G. A. (1956): The Magical Number Seven, Plus or Minus Two: Some limits on our capacity for processing infor
Callen, H. B. (1960): Thermodynamics. Wiley, New York, London.

 

Team-munka mentális modelljeinek mérési technikája (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Juhász, Márta
Tantárgy célkitűzései: A kurzus során olyan speciális munkakörökre fókuszálunk, amelyek hatékonysága kifejezetten a team-munkán alapszik. Ilyenek az erőművekben az operátor teamek, pilóták, közlekedés légi irányítók, katonai-, tengerészeti egységek, amelyek sikeressége az egymáshoz való alkalmazkodásra, együttműködésre, koordinációra és kommunikációra épül. Ezekben a teamekben gyakran vizsgálják a komplex döntési folyamatokat és azt, hogyan képes a team a környezeti feltételekhez alkalmazkodni. Az ilyen teamek gyakori, hogy a team tagoknak általában stressz helyzetekben kell a maximumot teljesíteni.
A sikeres teamek jól észlelhető mentális modellel rendelkeznek, amely fontos szerepet játszik nem csak a team szintű-, de az individuális szintű teljesítményben.
A kurzus során olyan eszközöket, modelleket, mérési technikákkal ismerkedünk meg, amelyekkel meg lehet ragadni a team mentális modelljét.
Irodalom/Literature: Cannon Bowers Jannis A., Salas E (2000): Making Decision Under Stress, Implications for Individual and Team Training
Dietrich, R., Childress, T. M. (2004): Group interaction in high risk environments. The GIHRE Project. ASHGATE, Burlingt
Klimoski, R., Mohammed, S. (1994): Team Mental Model: Construct or Metaphor? In: Journal of Management 1994, Vol. 20, No. 2,403-437.

 

Munkahelyi pszichés jóllét (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Kun, Ágota
Tantárgy célkitűzései: A kurzus egyik célja bemutatni, mit takar a jóllét fogalma, áttekinteni a főbb munkahelyi jóllét elméleteket, s hogy ennek a témának miért van jelentősége a dolgozó ember és a munkaadó szervezetek szempontjából. A kurzus során szót ejtünk arról is, a jóllét milyen kapcsolatban van számos, meghatározó munkahelyi tényezővel, mint például a teljesítménnyel, motivációval, elégedettséggel vagy elkötelezettséggel. A kurzus másik célja számba venni, hogy milyen szervezeti kontextusban alkalmazható gyakorlati megfontolások mellett lehet a dolgozói jóllétet növelni, mely hozzájárul a szervezet teljesítményéhez és sikeréhez.
Irodalom/Literature: Lynda A. C.Macdonald, (2005): Wellness at work. Protecting and Promoting Employee Wellbeing, Chartered Institute of Personnel and Development.
Andrew, K., Rick, H. and Cary, C. (Eds.), (2008): Employee Well-Being Support. A Workplace Resorce. Wiley
Ed Diener (Ed)., (2009): The Science of Well-being. The collected Works of Ed Diener. Springer

 

Munkahelyi társas kapcsolatok (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Oroszné Perger, Mónika
Tantárgy célkitűzései: A munkahelyi társas kapcsolatok elméleti megközelítései. Vezető-beosztott kapcsolat, egyenrangú kollégák közötti kapcsolatok, ügyfél kapcsolatok, arábti kapcsolatok a munkahelyen. Romantikus kapcsolatok a munkahelyen. A munkahelyi kapcsolatok pozitív hatásai (munkahelyi elégedettség, stresszkezelés, munkahelyi teljesítmény stb.) Problémás munkahelyi kapcsolatok és azok negatív következményei: munkahelyi zaklatás jelensége, agresszió a munkahelyen. Munkahelyi kapcsolatok vizsgálati lehetőségei (szociometria, hálózatkutatás, munkahely térkép rajz).
Irodalom/Literature: Sias, P. (2009): Organizing Relationships. Traditional and Emerging Perspectives on Workplace Relationships. California: Sage Publications
Harden, J. M., &Omdahl, B. L. (Eds) (2009): Problematic Relationships in the Workplace. New York: Peter Lang Publishing.

 

Pszichológiai alkalmasság és kiválasztás (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Juhász, Márta
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja a személyzeti kiválasztás új és korszerű aspektusainak megvitatása munka és szervezetpszichológiai szempontból. Áttekintést adunk a munkaköri alkalmassággal és kiválasztással kapcsolatos elméleti és módszertani megközelítésekről, leíró modellekről. A kurzus célja, hogy rávilágítson a kiválasztás dinamikus folyamatára és az utóbbi években tapasztalható szemléletváltásra. Feldolgozzuk az elmúlt tíz év legmeghatározóbb szakirodalmát és a legfrissebb irányzatokkal kapcsolatos kutatási eredményeket.
Irodalom/Literature: Furnham, A. (2006): The Psychology of behaviour at work. The individual in the Organizatiton. Psychology press.
Arthur, D. (2006): Recruiting, Interviewing, Selecting & Orienting New Employees. American Management Association.
Roe, R. (2005): The design of selection systems: Context, Principles, Issues. In. Arne Evers, Neil Anderson and Olga Voskuijl (Eds), The Blackwell Handbook of Personnel Selection.


Pszichológia szerepe a szervezeti hatékonyságban (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Krasz, Katalin
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja a szervezeti hatékonysággal foglalkozó elméleti megközelítések, modellek, fogalmi definíciók, valamint a szervezeti hatékonysági kritériumok megismerése. Áttekintésre kerülnek a szervezeti diagnózis lehetséges modelljei, a szervezeti hatékonyságot meghatározó egyéni, szervezeti tényezők valamint a tárgyi feltételek komplex, szervezetpszichológiai fókuszú elemzésének lehetőségei. A kurzus során a szervezeti hatékonyság fejlesztésének lehetőségei, módszerei és eszközei is átgondolásra kerülnek.
Irodalom/Literature: Rojas, R. R. (2000): A review of models for measuring organizational effectiveness among for-profit and nonprofit organizations. Nonprofit Management and Leadership, 11(1), 97-104.
Schermerhorn, J. R., Hunt, J. G., Osborn, R. N., & Osborn, R. (2004): Core concepts of organizational behavior. John Wiley & Sons Inc
Cameron, S. K. (2010): Organizational Effectiveness. Edward Elgar Pub

 

A szervezeti beilleszkedés sajátosságai és következményei, munkahelyi karriertervezés (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Takács, Ildikó
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja hogy a hallgatók megismerjék a munkahelyi beilleszkedés sajátosságait, képesek legyenek a jellemző beillesztési technikák elemzésére, a szervezeti szocializáció és az egyéni munkahelyi szocializáció jellemző találkozási pontjainak elemzésére. Ismerjék a karriert meghatározó tényezők és a karrier mintázatok jellemzőit, a munkahelyi karriertervezés és a munkahelyi szocializáció összefüggéseit.
Irodalom/Literature: Chatman, J. A., Wong, E.M. Joyce, C. (2008): When Do People Make the Place? Considering the Interactionist Foundations of the Attraction-Selection-Attrition Model. In: Smith, B. (Ed.): The People Make the Place. LEA, (pp. 63-87).
Furnham, A. (2001): The Psychology of Behaviour at Work. The individual in the organization. Psychology Press, Taylor Francis Group
Taris, T. W., Schaufeli, W. B., Verhoeven, L. C. (2005): Workaholism in the Netherlands: Measurement and Implication for Job Strain and Work- Nonwork Conflict. Applied Psychology: An International Review, 51 (1). (pp. 37-60).


Teljesítményértékelés pszichológiai aspektusai (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Krasz, Katalin
Tantárgy célkitűzései: A kurzus célja a teljesítménnyel és a teljesítményértékelési rendszerrel kapcsolatos fogalmi definíciók, illetve a teljesítményértékelés működésére hatást gyakorló egyéni és szervezeti tényezőkkel kapcsolatos elméleti modellek, kutatási eredmények és gyakorlati tapasztalatok megvitatása.
A kurzus témái: a teljesítményértékelési gyakorlatot és az értékelés hatásait befolyásoló egyéni és szervezeti tényezők, az értékelő és az értékelt személyisége, a szervezeti stratégia és struktúra valamint, az értékelési objektivitás fokozásának módszerei, az eredményesség és hatékonyság mérési lehetőségei és dilemmái
Irodalom/Literature: Murphy, K. R., Cleveland, N. J. (1995): Understanding performance appraisal, Social, organizational and goal-based perspectives. SAGE Publication, London
Smither, W. J. (1998): Performance appraisal. State of the art in practice, Jossey-Bass Publishers, San Francisco
DeNisi, A. S. (2005): Cognitive approach to performance appraisal, Routledge

 

A foglalkozási rehabilitáció alapjai (2/0/0/v/3)

Tárgyfelelős/Responsible lecturer: Izsó, Lajos
A kurzus témái: A kurzus célja annak bemutatása, hogy a megváltozott munkaképességű és fogyatékos személyek – bizonyos feltételek teljesülése esetén – megfelelő pszichológiai, technikai, ergonómiai és szervezési eszközök segítségével hogyan vezethetők vissza a munka világába. Érintjük a pszichológiai támogatás kérdését, a munkahelyek és munkakörülmények szakszerű kialakítását, a széles értelemben vett akadálymentesítéshez kapcsolódó tanácsadás és tervezés területét, a támogató technológiák fejlesztését, tesztelését és minősítését; valamint a foglalkozási rehabilitációval összefüggő korszerű alkalmasságvizsgálati és képességfejlesztő eszközök alkalmazását.


A jövő 3D internetének navigációs kérdései (2/0/0/v/3)


A biztonság emberi meghatározói (2/0/0/v/3)


 

[Ugrás a lap tetejére]