Pszichológia Doktori Iskola

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kutatási témák a 2019-2020. tanévre

 

Témavezető

kutatási téma

Babarczy Anna
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Kísérleti pragmatika

Nyelvi fejlődés és a pragmatikai tudás kialakulása

Benedek András
BME Műszaki Pedagógia Tanszék

Az IKT eszközökre épülő tanulási környezet pszichológiai tényezői különös tekintettel az atipikus tanulásra

Gaál Zsófia Anna
MTA TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichofiziológiai Intézet

A kreativitás pszichofiziológiája

A menopauza hormonális változásainak hatása a kognitív funkciókra

Demeter Gyula
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Agysérült betegek kontroll, emlékezeti és nyelvi funkcióinak vizsgálata

A prospektív emlékezeti teljesítményt befolyásoló tényezők

Hámornik Balázs
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Együttműködést támogató információtechnológiai megoldások használhatóságának és felhasználói élményének vizsgálata ergonómiai, munkapszichológiai és kognitív pszichológiai alapokon

Honbolygó Ferenc
MTA AKK

A zenei tréning transzferhatásainak vizsgálata

Multimodális interakciók az ortográfiai tanulásban

Horváth János
MTA TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichofiziológiai Intézet

A cselekvés hatása az észlelésre

Hercegfi Károly
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Emberi különbözőségek az ember-számítógép interakcióban

Pszichofiziológiai módszerek az ember-számítógép interakció vizsgálatában

Keresztes Attila
MTA TTK Agyi Képalkotó Központ

A humán emlékezet teljes élethosszon át tartó neurokognitív változásainak vizsgálata

Kéri Szabolcs
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Asszociatív tanulási folyamatok neuropszichiátriai betegségekben

A percepció eltérései neuropszichiátriai betegségekben: kapcsolat a molekuláris biológiai mechanizmusokkal

Kis Anna
MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézet

Érzelem-feldolgozás vizsgálata kutyák esetében viselkedéses és kognitív idegtudományi módszerekkel

Kun Ágota
BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

Jóllét, stressz és pozitív pszichológia a munkahelyen

Lukács Ágnes
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Végrehajtófunkciók tipikus és atipikus nyelvelsajátításban

A nyelvi fejlődés zavarai

Statisztikai tanulás és nyelvelsajátítás

Molnár György
BME Műszaki Pedagógia Tanszék

Korszerű mobil IKT eszközökkel támogatott, valamint virtuális és kiterjesztett tanulási környezetek pedagógiai, pszichológiai és élettani hatásai

A digitális kultúra szerepe a digitális generációk körében, elektronikus és felhőalapú tanítási-tanulástámogatási, tartalomfejlesztési módszerek és lehetőségek ergonómiai, pedagógiai és pszichológiai és élményalapú aspektusai (kitekintéssel a kiemelt figyelmet és bánásmódot igénylőkre)

Németh Dezső
ELTE PPK Pszichológiai Intézet

Az implicit tanulás neurokognitív háttere

Implicit tanulás fejlődése

Nyelvi megértés és emlékezeti folyamatok

Németh Kornél
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Veleszületett prosopagnosia - viselkedéses és elektrofiziológiai vizsgálatok

Magasabb-szintű vizuális feldolgozási folyamatok vizsgálata neurotipikus és specifikus tanulási zavarral élő személyeknél

Pajkossy Péter
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Figyelmi és emlékezeti folyamatok pupillometriás vizsgálata

Racsmány Mihály
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Az epizodikus emlékezés kísérleti vizsgálata

Memóriazavarok pszichiátriai betegségekben

Simor Péter
ELTE PPK Pszichológiai Intézet

Alvás és információfeldolgozás

A REM fázis heterogenitása

Topál József
MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézet

A kutya, mint az autizmus társas-kognitív sajátosságainak modellje

A családi kutyák lehetséges tünethordozó szerepének vizsgálata

Vidnyánszky Zoltán
MTA TTK Agyi Képalkotó Központ
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Agyi funkcionális konnektivitás vizsgálata fMRI módszerekkel

A vizuális plaszticitás vizsgálata amblyopiában (Bankó Évával közösen)

Az ember-gép kapcsolat szemmozgás-követő méréseken alapuló bioinspirált modellezése (Szirányi Tamással közösen)

A figyelem és munkamemória agyi folyamatainak vizsgálata

Weiss Béla
MTA TTK Agyi Képalkotó Központ

Az aktív látás agyi folyamatainak vizsgálata

Winkler István
MTA TTK, Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet

Hallási jelenet elemzés és emlékezet

Magasabb-szintű hallási és emlékezeti folyamatok újszülöttekben

A korai nyelvfejlődés neuro-kognitív előrejelzői

Statisztikai tanulás a hallási modalitásban

Zimmer Márta
BME Kognitív Tudományi Tanszék

Az emberi arcok tipikus és atipikus feldolgozása – a viselkedéses és idegi háttér feltérképezése

 

 


BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM
Pszichológia Doktori Iskola

KUTATÁSI TÉMÁK (Research Topics)

KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA (Cognitive Psychology)

Hallási Jelenet Elemzés és Emlékezet (Winkler István). Mindennapi környezetünkben egyszerre többnyire több aktív hangforrás van jelen. A hallási jelent elemzés elmélete arra keres magyarázatot, hogyan valasztja szét az emberi halló rendszer a fülbe érkező összekeveredett hangokból az egyes források által kibocsájtott jeleket. A HJE elmélet azonban mindeddig nem foglalkozott avval a kérdéssel, hogy milyen emlékezeti struktúrák szükségesek a hangforrások szétválasztását megalapozó folyamatok működéséhez. A PhD téma kidolgozása során erre a kérdésre igyekszünk választ kapni viselkedéses és eseményfüggő agyi elektromos potenciálok segítségével végzett észlelési vizsgálatokkal, valamint, a hallgató előképzettségétől és beállítottságától függően, komputációs modellek felállításával és elemzésével.
Auditory Scene Analysis and Memory (István Winkler). Typically, multiple sound sources are active in our everyday environment. The Auditory Scene Analysis theory seeks to explain how the human auditory system separates the contributions of different sources within the composite acoustic input that reaches the ears. However, ASA does not specify the memory structures needed for the operation of the processes segregating the signals of different sound sources. The Ph.D. research will focus on the memory representations underlying ASA by conducting perceptual studies with behavioral and event related brain potential methods and, depending on the background and orientation of the student, by developing and assessing computational models.
Winkler, I., Denham, S.L., & Nelken, I. (2009). Modeling the auditory scene: predictive regularity representations and perceptual objects. Trends in Cognitive Sciences, 13, 532 540.
Bendixen, A., Schröger, E., & Winkler, I. (2009). I heard that coming: ERP evidence for stimulus driven prediction in the auditory system. Journal of Neuroscience, 29, 8447 8451.

Az epizodikus emlékezés kísérleti vizsgálata (Racsmány Mihály) Az emberi tanulás klasszikus felfogása szerint az emlékek tanulás közben formálódnak, a teszt pedig az eszköz, amellyel lemérhetjük a tanulás sikerességét. Éppen ezért számított nagy hatású felfedezésnek, hogy az előhívás jelentős mértékben lelassítja a felejtést (Karpicke and Roediger, 2008). Az ismételt előhívás jobb hosszú távú emlékezeti teljesítményhez vezet bármilyen típusú információ elsajátításánál, és jobb átvitelt (transzfert) biztosít egy konkrét tanulási helyzetről egy más típusú tanulási szituációra (Roediger and Butler, 2011). Mindezek ellenére a pedagógiai gyakorlatot továbbra is az újratanulásra épülő technikák dominálják (Dunlosky et al., 2013). Az itt meghirdetett kutatási program legfontosabb célkitűzése az előhívás-alapú tanulás funkcionális és idegrendszeri hátterének vizsgálata lesz.
Exxperimental investigation of episodic memory (Mihály Racsmány) The classical view on human learning treated memories as formed during studying, and testing as an assessment of the efficiency of studying. However, it is a groundbreaking insight that testing can attenuate forgetting (Karpicke and Roediger, 2008). The long-term advantage of retrieval over study has been replicated with a wide range of materials and in situations where transfer of learning to different contexts was necessary (Roediger and Butler, 2011). Despite these striking findings that underlie the crucial role of retrieval in knowledge acquisition, the mainstream educational practice is still overwhelmed with learning techniques based on some kind of studying of materials to be learned (Dunlosky et al., 2013). The general aim of this research project is to investigate functional and neuronal background of retrieval-enhanced and learning.

Keresztes, Attila, et al. "Testing promotes long-term learning via stabilizing activation patterns in a large network of brain areas." Cerebral Cortex 24.11 (2014): 3025-3035.
Racsmány, Mihály, and Martin A. Conway. Episodic inhibition. Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory, and Cognition 32.1 (2006): 44.
Roediger, H. L., & Butler, A. C. (2011). The critical role of retrieval practice in long-term retention. Trends in cognitive sciences, 15, 20–27.

Memóriazavarok pszichiátriai betegségekben (Racsmány Mihály) Kutatásunk célja, hogy teszteljük és értelmezzük a szkizofréniában meghatározható két alcsoport közötti kognitív és neurológiai tünetek közötti különbséget. Pontosabban, hogy empirikus adatokkal támogassuk meg az „alulkontrollált vs. túlkontrollált” alcsoport hipotézist meghatározva kétfajta, a normáltól eltérő végrehajtó működést szkizofréniában. Feltételezzük, hogy a „felül kontrollált” csoportban a kontroll-rendszer túlműködése viselkedéses szinten is megnyilvánul. Vagyis, komplex, újszerű szituációkban a feladat megoldásának kezdetén a válaszok reakcióideje (RI) a normál övezetbe sorolható. Teljesítményük azon a ponton különül el az egészséges személyekétől, amikor egészségeseknél a választ már automatikus folyamatok határozzák meg. Ezzel szemben az „alul kontrollált” csoport teljesítménye viselkedéses szinten a kontroll-rendszer deficitjével jellemezhető. A kutatás célja, hogy bizonyítékot találjunk a fenti elképzelés alátámasztására, és hogy olyan kísérleti eszköz-készletet fejlesszünk ki, ami alkalmas a végrehajtó kontroll deficitjének és túlműködésének azonosítására pszichiátriai betegpopulációkban.
Memory impairments in psychiatric disorders (Mihály Racsmány) The overall aim of this study is to verifying and interpreting the fundamental differences of cognitive and neurological malfunctions in the two subgroups of outpatients with schizophrenia. Specifically, we aim to find evidence supporting the ’under controlled vs. over controlled’ subgroups hypothesis in schizophrenia. We aim to find solid empirical evidence for the presence of two kinds of executive malfunctions in schizophrenia. We assume that patients classified to ‘over controlled’ subgroup will show the behavioural signs of overworking of the control system, these are: In complex, new tasks their response RTs will be in normal range at the first part of the task. Their performance will be different from normal at the cutting point of automatization of healthy control group. However, we assume that patients classified to ‘under controlled subgroup’ will show the behavioural sign of deficit of the control system. The aim of this research is to find evidence supporting this hypothesis in schizophrenia and to develop a set of experimental tools to detect the deficit and the overactivation of the executive control system in psychiatry populations.

Logan, G. D., Cowan, W. B. (1984). On the ability to inhibit thought and action: a theory of an act of control. Psychological Review, 91, 295-327.
Szendi, I., Racsmány, M., Cimmer, Cs., Csifcsák, G., Kovács, Z.A., Szekeres, Gy., Galsi, G., Tóth, A., Nagy, A., Garab, E.A., Boda, K., Cséfán, Gy., Kiss, J.G., Dombi, J., Pléh, Cs., Janka, Z. (2010). Two subgroups of schizophrenia identified by systematic cognitive neuropsychiatric mapping. European Archives of Psychiatry and Clinical Neuroscience, 260, 257-266.

Alvás és információfeldolgozás (Simor Péter) A kutatás a tanulás utáni alvás és a releváns és irreleváns emlékek hosszú távú konszolidációjának összefüggéseit valamint az alvás-specifikus kérgi oszcillációk tanulásban és emlékezeti rögzülésben játszott szerepét tanulmányozza. Ezen kívül a funkcionális értékkel bíró alvás-specifikus oszcillációk (lassú hullámú aktivitás és alvási orsók) fokozásának nem-invazív módszereken alapuló lehetőségeit is vizsgáljuk, majd a módszertanilag validált stimulációs eljárások kognitív és affektív működésekre kifejtett hatásait is kutatásaink tárgyává tesszük.
Sleep and information processing (Péter Simor) This line of research includes investigations focusing on the relationship between post-learning sleep and memory consolidation in case of relevant and irrelevant memories, as well as the role of sleep-specific oscillations in relation to the enhancement of previously acquired skills and retrieval of learned material. Additionally, we examine the possibility to increase sleep-specific cortical oscillations (slow waves and sleep spindles) by non-invasive stimulation procedures and plan to examine the effects of such stimulation on different cognitive and affective domains.

Diekelmann, S., & Born, J. (2010). The memory function of sleep. Nature Reviews Neuroscience, 11(2), 114–126.
Wilhelm, I., Diekelmann, S., Molzow, I., Ayoub, A., Mölle, M., & Born, J. (2011). Sleep selectively enhances memory expected to be of future relevance. The Journal of Neuroscience, 31(5), 1563–1569.
Marshall, L., Helgadóttir, H., Mölle, M., & Born, J. (2006). Boosting slow oscillations during sleep potentiates memory. Nature, 444(7119), 610–613.

A REM fázis heterogenitása (Simor Péter) Az alvás rendkívül heterogén, változékony fiziológiai és mentális aktivitást mutató állapot. A kutatás az egyik legrejtélyesebb alvásperiódus, a REM fázis heterogenitását vizsgálja. Célunk, hogy feltérképezzük a két jellegzetesen eltérő idegrendszeri állapot, a fázisos és tónusos REM szakaszok egészséges és sérült alvás során megfigyelhető, és markánsan eltérő agyi aktivitásmintázatait. A kutatás célja a fázisos és tónusos REM szakaszok alatt megfigyelhető kérgi oszcillációk és egyes területek közti, frekvenciaspecifikus szinkronizáció vizsgálata. A jelenséget többféle populáció (egészséges, rémálomzavarban szenvedő, inszomniás, és intrakraniális elektródákkal rendelkező epilepsziás betegek) alvásfelvételei alapján kívánjuk megvizsgálni. Fő hipotézisünk, hogy a tónusos REM során a figyelmi funkciók működéséért felelős frontoparietális hálózat működése fokozódik, és megközelíti a nyugalmi ébrenlét során megfigyelhető szintet.
The heterogeneity of REM sleep (Péter Simor) Sleep is a very heterogeneous state involving markedly different states regarding physiological and mental activity. Within the frames of this research project, we plan to examine the heterogeneity of one of the most puzzling sleep states: REM sleep. We plan to study phasic and tonic REM states, two markedly different microstates of REM sleep by analyzing cortical oscillations in healthy and disturbed sleep. The aim of the project is to examine cortical oscillations as well as frequency-specific synchronization between different cortical areas during phasic and tonic REM periods. We plan to study the phenomena based on the recordings of different samples, including healthy individuals, nightmare sufferers, insomnia patients and epileptic patients implanted with pre-surgical intracranial electrodes. Our main hypothesis is that during tonic REM periods the activity of the frontoparietal network underlying attentional functions is relatively increased resembling the patterns found in resting wakefulness.

Simor, P., Gombos, F., Blaskovich, B., Bódizs, R. Long-range alpha/beta and short-range gamma EEG synchronization distinguishes phasic and tonic REM periods. SLEEP, zsx210, https://doi.org/10.1093/sleep/zsx210
Simor, P., Gombos, F., Szakadát, S., Sándor, P. and Bódizs, R. (2016). EEG spectral power in phasic and tonic REM sleep: different patterns in young adults and children. Journal of Sleep Research. 25, 3, 269-277. doi: 10.1111/jsr.12376

Agysérült betegek kontroll, emlékezeti és nyelvi funkcióinak vizsgálata (Demeter Gyula) Kutatásunkban agysérült betegek kontroll, emlékezeti és nyelvi funkcióit vizsgáljuk elsősorban a neuropszichológia eszköztárát alkalmazva. Célunk ugyanakkor különböző terápiás, rehabilitációs technikák, módszerek fejlesztése és ezek hatékonyságának vizsgálata.
The study of control, memory and verbal functions of brain injured patients (Gyula Demeter) In our research, we examine control, memory and verbal functions of brain injured patients using primarily neuropsychological tools. Our goal is, however, to develop various therapeutic, rehabilitation techniques, methods and to evaluate their effectiveness.
Goldberg, E. (Ed.). (2017). Executive Functions in Health and Disease. Academic Press.
Papanicolaou, A. C. (2005). The amnesias: a clinical textbook of memory disorders. Oxford University Press.
Kennedy, M. R., Coelho, C., Turkstra, L., Ylvisaker, M., Moore Sohlberg, M., Yorkston, K., ... & Kan, P. F. (2008). Intervention for executive functions after traumatic brain injury: A systematic review, meta-analysis and clinical recommendations. Neuropsychological rehabilitation, 18(3), 257-299.

A prospektív emlékezeti teljesítményt befolyásoló tényezők (Demeter Gyula) A prospektív memória teszi lehetővé, hogy egy szándékot megőrizzünk, felelevenítsünk és a jövő egy adott időpontjában, kontextusában kivitelezzünk. Kutatásunkban különböző faktorok (pl. életkor, stressz, motiváció, személyiségvonások, hívóingerek sajátosságai, végrehajtó funkciók) hatását vizsgáljuk a prospektív emlékezeti teljesítményre egészséges személyeknél és különböző klinikai zavarokban.
Factors affecting prospective memory performance (Gyula Demeter)
Prospective memory makes it possible to retain, to recall and to execute an intention in the appropriate time and context of the future. In our research we study the effect of different factors (eg age, stress, motivation, personality traits, properties of cues, executive functions) on prospective memory performance in healthy subjects and in various clinical disorders.
Kliegel, M., McDaniel, M. A., & Einstein, G. O. (Eds.). (2008). Prospective memory: Cognitive, neuroscience, developmental, and applied perspectives. Taylor & Francis.
Racsmany, M., Demeter, G., Csigo, K., Harsanyi, A., & Nemeth, A. (2011). An experimental study of prospective memory in obsessive-compulsive disorder. Journal of clinical and experimental neuropsychology, 33(1), 85-91.

Figyelmi és emlékezeti folyamatok pupillometriás vizsgálata (Pajkossy Péter) A pupilla méretének változásai összefüggenek az információfeldolgozás számos aspektusával (mentális erőfeszítés, meglepetés, exploráció). A kapcsolat hátterében lévő idegrendszeri folyamatok egyre jobban feltártak: a pupilla méretét az agytörzsben található Locus Coeruleus (LC) aktivitása határozza meg. Az LC a noradrenalin (NA) neurotranszmitter révén nagy befolyást gyakorol számos agykérgi hálózatra, ezért az ún. LC/NA rendszer fontos szerepet játszik az információfeldolgozásban és a viselkedésszervezésben. A kutatás célja, hogy a pupilla méretének a változásait nyomon követve feltárjuk, hogy az LC/NA rendszer milyen szerepet játszik a figyelem rugalmas váltásában, megerősítéses tanulásban és az epizodikus emlékezeti folyamatokban.
Beatty, J., & Lucero-Wagoner, B. (2000). The pupillary system. Handbook of Psychophysiology, 2(142-162).

Pupillometric investigation of attentional and memory processes (Péter Pajkossy) Changes in pupil size are associated with several aspect of information processing (mental effort, surprise, exploration). Recent research seems to clarify the neural background underlying this link: the pupil size is determined by the activity of the brain-stem nucleus Locus Coeruleus (LC). Because the activity of several cortical network is influenced by the LC through the neurotransmitter noradrenaline (NA), this ’LC/NA system’ is suggested to play an important role in information processing and behaviour. The aim of our research is to reveal how the LC/NA system is involved in flexible switch of attention, reinforcement learning and episodic memory.

Aston-Jones, G., & Cohen, J. D. (2005). An integrative theory of locus coeruleus-norepinephrine function: adaptive gain and optimal performance. Annual Review of Neuroscience, 28, 403-450.
Pajkossy, P., Szőllősi, Á., Demeter, G., & Racsmány, M. (2017). Tonic noradrenergic activity modulates explorative behavior and attentional set shifting: evidence from pupillometry and gaze pattern analysis. Psychophysiology, 54, 1839-1854.

 

A kreativitás pszichofiziológiája (Gaál Zsófia Anna) Több évtizednyi kutatómunka után sem világos, mi is a kreativitás, és hogyan lehet mérni azt. A legáltalánosabban használt definíció a folyamat végeredményeként létrejövő termék újdonságával és megfelelőségével jellemzi a kreativitást, de magáról a folyamatról nem mond semmit. A PhD munka arra a feltételezésre épül, hogy a kreativitás a kognitív pszichológiában hagyományosan vizsgált folyamatok összetett egymásra hatásán keresztül valósul meg. Így a kutatások célja annak meghatározása, mely folyamatok elengedhetetlenek a kreatív teljesítményhez. Mivel a módszertani korlátok miatt kevés a kognitív idegtudományi tanulmány ebben a témakörben, célunk olyan elektrofiziológiai eljárások kidolgozása, melyekkel hatékonyan vizsgálhatók a kreatív teljesítményhez vezető folyamatok. Csoportok közötti összehasonlításban vizsgáljuk az olyan EEG és eseményhez kötött potenciál mutatókat, melyek alkalmasak elkülöníteni a kreatív és kevésbé kreatív személyeket az észlelés és az alkotás folyamataiban.

Psychophysiology of creativity (Zsófia Anna Gaál) Decades of research were not enough to define clearly what creativity is, and how can we measure it. The most well-known approach defines creativity by the novelty and appropriateness of the outcome, but does not claim anything about the process itself. The PhD research will be based on the hypothesis that creativity is the result of a complex interplay between the traditionally studied cognitive processes. The aim is to clarify which processes are necessary to creative achievement. Because of methodological constraints, there are only a few cognitive neuroscience studies on this field. Our goal is to find electrophysiological paradigms that are appropriate to separate creative and less creative people by EEG and event-related potentials.
Baer, J. (2014) The crisis in creativity research stems from too little fragmentation, not too much. Creativity: Theories-Research-Applications, 1(2), 200-205.
Beaty, R.E., Benedek, M., Silvia, P.J., Schacter, D.L. (2016) Creative Cognition and Brain Network Dynamics. Trends in Cognitive Neuroscience, 20(2): 87–95.
Fink, A., Benedek, M. (2014) EEG alpha power and creative ideation. Neuroscience and Biobehavioral Reviews. 44, 111-123.
Rutter, B., Kröger, S., Hill, H., Windmann, S., Hermann, C., Abraham, A. (2012b) Can clouds dance? Part 2: An ERP investigation of passive conceptual expansion. Brain and Cognition, 80, 301-310.

A menopauza hormonális változásainak hatása a kognitív funkciókra (Gaál Zsófia Anna) Állatkísérletes eredményekből tudjuk, hogy a női nemi hormonok jelentősen befolyásolják az agy szerkezetét és működését, és ezáltal a kognitív funkciókat is. A magas ösztrogén szint például kedvez azoknak a feladatoknak, amik a hippocampus aktivitását igénylik, míg azokban a feladatokban, melyekben a striatum kap nagyobb szerepet, romlik a teljesítmény. Kísérleteinkben arra keressük a választ, hogyan változnak az emberek kognitív funkciói a hormonális változások hatására, illetve hogy mennyiben befolyásolja ezt a menopauza után adott hormonpótlás. A kognitív funkciókat pszichológiai tesztekkel és eseményhez kötött potenciálokkal vizsgáljuk, illetve az EEG vizsgálatával követjük az agyi funkcionális kapcsolatok változását.

Effect of hormonal changes in menopause on cognitive functions (Zsófia Anna Gaál) Animal experiments show that female sex hormones have a significant effect on brain structure and function, and hence on cognitive function as well. High oestrogen level, for example, improves performance in hippocampus-sensitive tasks, while deteriorates performance in striatum-sensitive tasks. In our experiments we study how human cognitive functions change with hormonal changes and how this is influenced by hormone therapy after menopause. We study cognitive functions with psychological tests and event-related potentials, and the changes in brain functional connectivity is analysed by the EEG.
Korol, D.L., Pisani, S.L. (2015) Estrogens and cognition: Friends or foes? An evaluation of the opposing effects of estrogens on learning and memory. Hormones and Behavior, 74, 105-115.
Rocca, W. A., Grossardt, B. R., & Shuster, L. T. (2011). Oophorectomy, menopause, estrogen treatment, and cognitive aging: Clinical evidence for a window of opportunity. Brain Research, 1379, 188–198.
Morgan, K. N., Derby, C. A., & Gleason, C. E. (2018). Cognitive Changes with Reproductive Aging, Perimenopause, and Menopause. Obstetrics and Gynecology Clinics of North America, 45(4), 751–763.

A zenei tréning transzferhatásainak vizsgálata (Honbolygó Ferenc) A zenei képességek és fejlődésük vizsgálatával kapcsolatos eredmények azt mutatják, hogy a zenei tréningek pozitív hatással vannak többek között az intellektuális, nyelvi és figyelmi funkciókra. A kutatási téma ezen összefüggések feltárásával foglalkozik, viselkedéses és elektrofiziológia mérések segítségével. A téma lehetővé teszi egy longitudinális vizsgálatba való bekapcsolódást, amelyben egy speciális zenei nevelési módszer hatásait vizsgáljuk az említett kognitív folyamatokra.

The assessment of musical aptitude. (Ferenc Honbolygó) Empirical evidence on musical aptitude and its development demonstrates that that musical training has a positive effect in intellectual, linguistic and attentional functions. The research topic aims at investigating these relations using behavioral and electrophysiological measurements. A topic offers the possibility to join a longitudinal study on the effects of a specific musical education program on cognitive functions.

Multimodális interakciók az ortográfiai tanulásban (Honbolygó Ferenc) A kutatási téma annak feltárásával foglalkozik, hogy milyen szerepet játszik a fonológiai átkódolás az ortográfiai reprezentációk kiépülésében. Halló és siket, felnőtt olvasók viselkedéses és agykutatási (szemmozgás követés, elektrofiziológiai és képalkotó módszerek) eljárásokkal történő vizsgálatával arra keresi a választ, hogy az ortográfiai tanulást milyen kognitív és idegrendszeri változások kísérik. Kérdés továbbá, hogy a beszélt nyelv fonológiai szint fölötti eleme (pl. hangsúly) hogyan kapcsolódik az ortográfiai tanuláshoz; ezt a hipotézist idegen nyelven tanuló felnőttek bevonásával ellenőrizzük.

Multimodal interactions in orthographic learning (Ferenc Honbolygó) The research topic aims to explore the role of phonological encoding in the establishing orthographic representations. Readers with normal and hearing and hearing disability are investigated using behavioural and neuroscientific (eye-tracking, electrophysiology, brain imaging) techniques in order to study the cognitive and neural changes during orthographic learning. A further question is how the suprasegmental phonological level is related to orthographic learning; this is investigated with participants learning a second language.

 

Érzelem-feldolgozás vizsgálata kutyák esetében viselkedéses és kognitív idegtudományi módszerekkel (Kis Anna) Az egyén mindennapi életét jelentősen befolyásolják az őt érő érzelmi ingerek1. A téma fontossága ellenére, nem-humán állatmodellekben a mai napig ellenmondásos az érzelem-feldolgozás vizsgálata. Jelen projekt keretein belül az érzelmeket viselkedés szintjén definiáljuk, úgy mint jutalom által kiváltott állapot (olyan inger, amelyet az alany igyekszik megszerezni), és büntetés által kiváltott állapot (olyan inger, amelyet az alany igyekszik elkerülni). Ez az elméleti keret lehetővé teszi az állati érzelmek vizsgálatát anélkül, hogy rendelkeznénk arra vonatkozó tudással, hogy tudatos érzelem-érzékelés társul-e a hasonló neurális aktivitáshoz.
A projekt során családi kutyákra fókuszálunk, mivel ez a faj a domesztikáció során evolúciós léptékben alkalmazkodott az emberi környezethez2, így természetes módon mutat humán-analóg viselkedésformákat3 és patológiás szocio-kognitív tüneteket4. A projekt során mind a pozitív mind a negatív érzelmek hatását vizsgáljuk 1) a viselkedésre (többek között memória, gátlási funkciók és szociális viselkedés) és 2) az alvás fiziológiára (alvás makrostruktúra, EEG spektrum, szemmozgások, szívrittmus).

Emotion processing in dogs measured via behavioural and cognitive neuroscience methods (Anna Kis) Emotions and affective states have a considerable impact on an individual’s life and well-being, most commonly noticed when an emotion-related malfunction emerges1. Despite its importance, studying emotions in non-human animals remains a controversial issue. For the current project emotional states are defined as those elicited by rewards (stimuli that animals work to acquire) and punishers (stimuli that the animals work to avoid). This behaviourally grounded definition allows systematic study of animal affect despite lack of knowledge about whether such states, assumed to be instantiated in neural activity, are consciously experienced.
The project will focus on dogs, a species encultured in human society2, that naturally exhibits both human-analogue behaviours3 and socio-cognitive pathologies4. The project will investigate the impact of both positive and negative affective states in family dogs focusing on changes in 1) behaviour and cognition (incl. memory performance, inhibitory control and social behaviour), as well as 2) sleep physiology (incl. changes in sleep macrostructure, EEG spectrum, rapid eye movements and heart rate) elicited by emotional treatments.

1 Can. J. Psychiatry 49, 124–38 (2004).
2 Trends Cogn. Sci. 17, 287–294 (2013).
3 Trends Cogn. Sci. 9, 439–444 (2005).
4 Annu. Rev. Genet. 44, 309–336 (2010).

A kutya, mint az autizmus társas-kognitív sajátosságainak modellje (Topál József) Az autizmus spektrum zavar (ASD) a klinikai fejlődéskutatások fókuszában álló neurális rendellenesség. A legfőbb tünetei ugyan ismertek (a hármas felosztás szerint: kommunikációs nehézség; a szociális interakciók zavara; repetitív mozgások), ám a kórkép etiológiája a mai napig nem tisztázott. Maga az ASD humán jelenség, de hasonló szimptómák más fajoknál is előfordulnak. Az összehasonlító vizsgálatokat eddig a rágcsáló modellek dominálták ám ezek nem igazán alkalmasak arra, hogy közelebb vigyenek bennünket az autizmus társas-kognitív sajátosságainak megértéséhez. A közelmúlt vizsgálatai alapján felvethető, hogy a kutya egyedülállóan alkalmas lehet erre, hiszen pl. a bull terriereknél megfigyelhető az ASD-hez számos elemében hasonló fenotípus (pl. kommunikációs nehézségek, tanulási problémák, repetitív mozgások, önirányult agresszió). Jelen kutatás célja az ASD társas-kognitív működésre gyakorolt hatásának jobb megértése, a kutya vizsgálatán keresztül, és az ASD-vel funkcionálisan analóg tünetek lehetséges epigenetikai hátterének feltárása kutyában. A vizsgálati módszer lényege kérdőíves és viselkedéses tesztekkel a specifikus tüneteket mutató alanyok és kontroll egyedek kiválasztása, majd tesztelése és az oxitocin és/vagy a dopamin rendszert érintő egyes kandidáns gének metilációs mintázatának és a promóter régiók SNP-inek vizsgálata.
• The dog as a model for the social-cognitive deficits in autism spectrum disorders (József Topál)
Autism spectrum disorders (ASDs) are characterized by a triad of core behavioral features: (1) repetitive, stereotyped behaviors, (2) impaired communication skills, and (3) impaired reciprocal social interactions.
While the aetiology of these disorders remains unclear, it appears that both (epi)genetic and environmental factors are involved. The need for animal models paralleling both the behavioral and molecular features of ASD is paramount to better understand the biological root, evolutionary analogues and environmental correlates of autism. Domestic dogs display both ASD-relevant repetitive/stereotypic behaviors (e.g. tail chasing) and demonstrate a complex level of behavioral similarity to humans in their socio-cognitive behavior (e.g. attachment to owner, responsiveness to human communicative gestures).
In this proposal our central objectives are (1) to develop a diagnostic battery for dogs and investigate if there is a relationship between the dogs’ stereotypic behaviors, their communicative skills, social behavior and socio-cognitive performance; (2) as well as to study whether the behavioral indicators of autism-like symptoms in dogs are associated with polymorphisms in the oxytocin receptor gene and epigenetic changes (i.e. methylation) in gene activity. Our study will hopefully provide a new model system that can help in understanding the aetiology and regulatory mechanisms of the social-cognitive characteristics of autistic behavior.

References
Carpenter M, Pennington BF, Rogers SJ 2002. Interrelations among social-cognitive skills in young children with autism. J Autism Dev Disord 32, 91.
Miklósi Á, Topál J 2013. What does it take to become ‘best friends’? Evolutionary changes in canine social competence. Trends Cogn Sci 17, 287.
Moon-Fanelli AA, Dodman NH, Famula TR et al. 2010. Characteristics of compulsive tail chaing and associated risk factors in bull terriers. J Am Vet Med Assoc 238, 883.
Tsilioni I, Dodman N, Petra AI et al. 2014. Elevated serum neurotensin and CRH levels in children with autistic spectrum disorders and tail-chasing Bull Terriers with a phenotype similar to autism. Transl Psychiatry 4, e466.

A családi kutyák lehetséges tünethordozó szerepének vizsgálata (Topál József) Vizsgálatok sora igazolja, hogy egy diszfunkcionális családban a gyermek hajlamos a családi rendszer “tünethordozójává” válni, s ez legtöbbször komoly viselkedéses zavarokban (agresszió, félelem, egyfajta depresszív állapot) vagy krónikus egészségügyi problémaként (visszatérő fülgyulladás, bőrproblémák, allergia, stb.) jelentkezhet.
Bár mindeddig még nem vizsgálták, de sokan feltételezik azt is, hogy a gyerekekhez hasonlóan, a társállatként tartott kutyák is betölthetik a „tünethordozó” szerepét: azaz viselkedéses zavaraik (pl. agresszió, félelem, depresszív állapot) vagy krónikus egészségügyi problémáik (pl. visszatérő fülgyulladás, bőrproblémák, epilepsziás rohamok) egy részének oka a tünethordozás jelensége.
A kutya ugyanis egy speciális viselkedésevolúciós folyamat eredménye (Miklósi és Topál, 2013), az emberhez illeszkedő „gyerekszerű” szociális képességei (gondozóhoz való kötődés, szociális vonzódás, kommunikációs és szinkronizációs képességek) miatt egyedülállóan kompetens módon képes az emberi társas rendszerek tagjaként funkcionálni (Topál és Hernádi, 2011).
Jelen kutatás célja annak feltérképezése, hogy a kutyával szoros „gondozói” kapcsolatban lévő személy pszichés folyamatai (életvezetési nehézségek, traumák, szorongások, hangulatzavarok, személyiségzavarok) milyen szomatizációs és viselkedéses zavarokat okozhatnak a társállatban.
A kutatás egyaránt alkalmaz kérdőíves módszereket (a kutyák és gazdáik személyiségprofiljának felmérése), mélyinterjús adatgyűjtést, valamint a kutya és gazdája viselkedésének megfigyelésén alapuló vizsgálatokat. A felismert összefüggések nyomán a kutatás célja olyan viselkedésterápiás módszerek kidolgozása is mely alkalmas lehet a kutyában megjelenő „hordozott” tünetek enyhítésére.

Studying the role dogs may play as „symptom-bearers” for their human caregivers (József Topál) Ample evidence suggests that in a dysfunctional family, the weakest member of the social system (mostly the child) becomes “symptom bearer” and this may manifest itself in both behavioural disorders (e.g. aggression, anxiety, depression) and chronic health conditions (e.g. asthma, allergy).
It is increasingly assumed (but has not yet been investigated), that pet dogs are also able to fulfil this “symptom bearer” role in family systems. That is, behavioural disorders (e.g. aggression, fear, depression) and chronic health conditions (e.g. recurrent ear infections, skin problems) in dogs are, at least partly, caused by “symptom bearing”. The dog, in fact, can be seen as the result of a special behavioural evolutionary process (Miklósi és Topál, 2013); the child-like character of its social competence (social attraction and attachment to human, communication skills, synchronizing abilities) made it possible for the domestic dog, as a prototype of companion animals, to become fully integrated into the human social groups (Topál, Hernádi, 2011).
The aim of this research is to explore the correlation between the owners’ mental health problems (life-management difficulties, traumas, anxieties, mood disorders, personality disorders) and the somatization and behavioural disorders in their pet dogs. Quantitative data collection methods include various forms of surveys (e.g. questionnaires to assess the personality profile of the owners), in-depth interviews as well as behavioural observations of dog-human interactions (in both experimental and everyday situations). A further aim of this research is to develop behavioural therapy techniques that can help to reduce symptoms caused by “symptom bearing” in dogs

References
Topál J., Hernádi A. 2011. Gyógyító állatok: Tudomány vagy kuruzslás? Magyar Tudomány, 6, 678-686.
Miklósi Á, Topál J. 2013. What does it take to become ‘best friends’? Evolutionary changes in canine social competence. Trends in Cognitive Sciences, 17(6), 287-294.

Az implicit tanulás neurokognitív háttere (Németh Dezső) Kutatócsoportom kognitív idegtudományi és neuropszichológiai módszerekkel vizsgálja az implicit készségtanulást. A kutatás azokra a faktorokra fokuszál (pl. életkor, alvás), amik meghatározzák ezt a tanulási és emlékezeti folyamatot. Olyan pszichiátriai és neurológiai kórképeknél is vizsgáljuk ezeket a folyamatokat, mint az autizmus, depresszió, Huntingon-kór, Alzheimer-kór, SCA, Parkinson-kór, epilepszia. A reakcióidő vizsgálatokon kívül agyi stimulációs, EEG, eye-tracking és fMRI kutatásokat is végzünk. Ezek a kutatások nemcsak az implicit kogníció jobb megértését segítik elő, de azt is, hogyan tudjuk a készségeket fejleszteni valamint megváltoztatni az automatikus, szokás jellegű viselkedéseinket. Lásd: www.memory-and-language.com
• Neurocognition of implicit learning (Németh Dezső ) The main focus of research in Nemeth Lab is the cognitive neuroscience and the neuropsychology behind implicit skill learning. We explore the entire process of implicit skill learning from memory formation to consolidation, and investigate how this process is affected by age, sleep, and various disorders such as autism, SLI, dyslexia, Huntington’s disease, Mild Cognitive Impairment, and Spinocerebellar Ataxia. These studies could lead us not only to a deeper understanding of this fundamental learning mechanism but also to discover how humans rewire their skills and boost habit change in general. See www.memory-and-language.com

• Implicit tanulás és fejlődése (Németh Dezső) Az implicit tanulás olyan nem tudatos tanulás, mely alapját képezi a gyors, automatikus motoros és kognitív készségeink elsajátításának. A kutatás célja, hogy a kísérleti pszichológia módszerei segítségével feltérképezzük az implicit tanulás folyamatait, fejlődését és fejlesztésének lehetőségeit.
Implicit learning and its development (Dezső Németh) Implicit learning is responsible for acquiring our fast, automatic, non-conscious motor and cognitive skills. The aim of the research is to map the background processes and development of implicit learning.
Stadler, M. A., & Frensch, P. (Eds.). (1998). Handbook of Implicit Learning/. Thousand Oaks, CA: Sage.

 

Emberi különbözőségek az ember-számítógép interakcióban (Hercegfi Károly) Az ember-számítógép interakció (Human-Computer Interaction, HCI) az ergonómia olyan része, ahol az ember-gép interakció legfontosabb emberi jellemzői a kognitív pszichológiai jellemzők. Így a HCI a kognitív ergonómia, és egyben a kognitív pszichológia és kognitív tudomány közös része.
Míg az ergonómia a kezdeti időszakaiban az „átlagfelhasználó” jellemzőire fókuszált, az utóbbi évtizedekben már a felhasználói különbségekre került a fókusz. De míg a műszaki tervezők számára ez például a testméretek, mint emberi jellemzők esetében természetes (a suszter nem az emberi láb átlagos méreteire tervez átlagos méretű cipőt), addig a kognitív pszichológiai tulajdonságok esetében, az emberi információfeldolgozásban fellelhető különbségek szintjén nem az. A kognitív pszichológiai és személyiségpszichológiai ismeretek és a mérnöki felhasználás között egy sor alkalmazott tudományi lépés hiányzik még. A kutatási feladat a kognitív pszichológiai és személyiségpszichológiai jellemzők és a megvalósuló ember-számítógép interakció közti egyes összefüggések feltárása abból a célból, hogy azok a későbbiekben a felhasználói felület konkrét jellemzőinek (jellemző-alternatíváinak) tervezési irányelvei válhassanak.
Human differences in Human-Computer Interaction (Károly Hercegfi) Human-Computer Interaction (HCI) is a part of ergonomics, where the most important human characteristics of the human-machine interaction are cognitive psychological characteristics. Therefore, HCI is the common part of cognitive ergonomics and cognitive psychology and cognitive science as well.
While ergonomics, in its first ages, focused on the characteristics of the “average” user, in the last decades, the individual differences of users were placed into the focus. However, while this issue comes natural to engineers and designers in case of anthropometric dimensions as human characteristics (a cobbler does not design general-size shoes fitting them to the average dimensions of human feet), in the case of cognitive psychological characteristics, in the level of the differences of the human information processing it does not. There is a gap of applied science steps between the knowledge of cognitive and personality psychology and the engineering and design application. The goal of research is exploring relationships of the cognitive and personality characteristics and the realization of the human-computer interactions; and these relationships can become design guidelines of (alternatives of) particular characteristics of user interface in future.
Caroll, J.M. (ed.) (2003): HCI Models, Theories, and Frameworks. Toward a Multidisciplinary Science. ISBN: 1–55860–808–7. Morgan Kaufmann – Elsevier.
Sharp, H., Rogers, Y., Preece, J. (2007): Interaction Design: Beyond Human-Computer Interaction. 2nd edition. ISBN: 978-0470018668. John Wiley & Sons.
Stanton, N., Salmon, P., Walker, G., Baber, C., Jenkins, D. (2005): Human Factors Methods: A Practical Guide for Engineering and Design. ISBN-13: 978-0754646617. Ashgate.

Pszichofiziológiai módszerek az ember-számítógép interakció vizsgálatában (Hercegfi Károly) Az ember-számítógép interakció kutatásán belül a használhatósági vizsgálatok empirikus kísérletekre épülő változatai objektivitásra törekednek. Ezt, és a mélyebb összefüggések feltárását segíthetik elő pszichofiziológiai módszerek, elsősorban a szellemi erőfeszítés, másodsorban egyes érzelemmel kapcsolatos állapotváltozások azonosításával.
A szívritmus-variabilitás, a pupillaméret, a szemmozgások, a bőr-vezetőképesség és esetleg a kiváltott agyi potenciálok, további egyes pszichofiziológiai csatornák bevonása az ember-számítógép interakció vizsgálatába a korábban alkalmazottaknál több lehetőséget rejt mind elméleti, mind gyakorlati szempontból.
Psychophysiology-based methods in Human-Computer Interaction (Károly Hercegfi) The empirical usability evaluation techniques of the Human-Computer Interaction (HCI) research area aim at objectivity. The psychophysiology-based methods can support this and exploration of deep relationships via identifying changes in (1) mental effort and (2) emotional statuses.
Involving heart rate variability, pupil dilatation, eye movements, skin conductance, and, maybe, event related potentials of the brain, and possible further psychophysiological channels into studies of HCI can provide more results than earlier applications did, both from theoretical and practical aspects.
Andreassi, J. L. (2000): Psychophysiology Human Behavior and Psychological Response. 4th ed. Mahwah: Lawrence Erlbaum Associates.
Caroll, J.M. (ed.) (2003): HCI Models, Theories, and Frameworks. Toward a Multidisciplinary Science. ISBN: 1–55860–808–7. Morgan Kaufmann – Elsevier.
Izsó, L. (2001): Developing Evaluation Methodologies for Human-computer Interaction. Delft University Press. Delft, The Netherlands.

Az ember-gép kapcsolat szemmozgás-követő méréseken alapuló bioinspirált modellezése (Szirányi Tamás & Vidnyánszky Zoltán). Egy kép megfigyelése közben a szemmozgások mintázatát, a fixációs pontok számát, elhelyezkedését, váltásuk gyakoriságát meghatározzák a szembetűnő képi jellemzők, úgymint a kép struktúrája, megjelenített objektum kategóriák, valamint a szemlélő egyéni jellemzői is. Míg napjainkban egyes kísérletek arra vonatkoznak, hogy a látás folyamatainak emberi jellemzőiről több információt tudjunk meg, mások a kép specifikus elemzését célozzák meg az emberi reakciók és figyelmi komponensek struktúrája alapján. A mért emberi szemmozgás mintázat és a kép statisztikai jellemzői felhasználhatók egy humán szemmozgás-követő modell létrehozására, amely magába foglalja a látás egyes folyamatait, valamint az egyéb emberi tényezőket is. Egy ilyen kép alapú jellemzés közvetlenül felhasználható az ember-gép interfészek neurobiológiai alapú tervezésében, ezen készülékek (pl. orvosi diagnózis, repülés-szimulátorok) működésének optimalizálásában.

Bioinspired modelling human-machine interface based on eye-movement measurements (Tamás Szirányi & Zoltán Vidnyánszky). During the inspection of an image, the pattern of eye movements (number, location and shifts of fixation points) is determined by apparent image properties such as image structure, presented object categories, as well as by individual characteristics of the observer. Nowadays, some research groups investigate human aspects of visual information processing, while others aim to analyze specific properties of the image based on human responses and the structure of attentional components. The measured human eye-movement patterns can be used in developing a human eye-movement model which incorporates processes of vision and additional human factors as well. Such an image based model could be directly implemented in the neurobiological design of human-machine interfaces, and the optimisation of these devices (i.e. medical diagnosis, flight simulators).

Szalai, S., Sziranyi, T. and Vidnyamszky, Z. (2012). Saliency map estimation by constructing graphs of possible eye-tracking paths. CogInfoCom IEEE 3rd International Conference, 137-142.
Itti, L. and Koch, C. (2000). A saliency-based search mechanism for overt and covert shifts of visual attention. Vision Research, 40, 1489-1506.

 

PSZICHOLINGVISZTIKA (Psycholinguistics)

Kísérleti pragmatika (Babarczy Anna): Az emberi kommunikáció egyik sajátossága, hogy sokkal több vagy esetleg egészen más információt nyerünk ki egy-egy nyelvi megnyilvánulásból, mint ami szó szerint elhangzik. Ennek a szemantikán túlhaladó pragmatikai tudásnak a mibenléte és működése tisztázatlan és nehezen megfogható kérdés, amit kísérleti úton próbálunk megközelíteni. A kutatás arra próbál fényt deríteni, hogy milyen empirikus eszközökkel lehet megbízhatóan elválsztani a szemantikai tudást a pragmatikai tudástól, milyen körülmények között írhatja felül a pragmatika a szemantikát, és mi határozza meg a pragmatikai értelmezés pontos irányát.
Experimental pragmatics (Anna Babarczy): An interesting feature of human communication is that the message a hearer gets out of an utterance goes far beyond what was actually said, i.e., the meaning carried by an utterance is more than just its semantics. The nature and operation of the mind’s ability to recover this pragmatic meaning is a relatively unexplored territory. Our project uses behavioural experiments to shed light on the measurable differences between semantic and pragmatic knowledge, to identify the precise conditions under which pragmatics can override semantics and to find out how a specific pragmatic interpretation is reached.
Gerőcs, M, A Babarczy & B Surányi, Pragmatic versus semantic exhaustivity in focus. Lodz Symposium on New Developments in Linguistic Pragmatics 2012.
Noveck, I & D Sperber (eds), Experimental Pragmatics. Palgrave Macmillan 2004.

Nyelvi fejlődés és a pragmatikai tudás kialakulása (Babarczy Anna): A pragmatikai tudás viszonylag lassan fejlődik ki a nyelvi fejlődés során. Kísérleti eredményekből tudjuk, hogy óvodás és kisiskolás gyerekek mondatértelmezése eltér a felnőtt értelmezéstől olyan esetekben, amikor a felnőtt értelmezésében a pragmatika felülírja a szószerinti, szemantikai jelentést. Ez egymástól igen távolinak tűnő kontextusokban is megfigyelhető, mint például a skaláris implikaturák, a metaforák vagy az irónia. A kutatás célja ennek a jelenségnek részletes vizsgálata, az eltérések pontos meghatározása, a fejlődés menetének feltérképezése és az eredmények magyarázó elméleti modellbe illesztése.
The emergence of pragmatic competence (Anna Babarczy): Children’s pragmatic competence develops relatively slowly. Previous research and experimental results revea that young children’s interpretation of an utterance tends to deviate from an adult’s interpretation in contexts where pragmatics appears to override semantic meaning in the adult interpretation. This phenomenon can be observed in a wide variety of contexts such as scalar implicatures, metaphors and irony. Our project explores this phenomenon further attempting to provide a precise description of the differences in interpretation, characterise the process of development over time and compare our results to the predictions of theoretical models.
Noveck, I & D Sperber (eds), Experimental Pragmatics. Palgrave Macmillan, 2004.
Ashley Fidler & Anna Babarczy, Expanding Locative Case Marking beyond Spatial Contexts in Child Hungarian. Proceedings of the Boston University Conference on Language Development, 2008.

A nyelvi fejlődés zavarai (Lukács Ágnes) Az anyanyelv elsajátításának jellegzetes menetét többfajta zavar érheti. Kutatásaink arra az eredetét és megjelenését is tekintve heterogén zavarra összpontosítanak, amelyben elsődlegesen a nyelvi képességek érintettek. Az elsődleges nyelvfejlődési zavarral kapcsolatban számos dolog tisztázatlan: Mi az, ami a nyelven belül leginkább sérül? Hasonló nyelvi funkciók sérülnek-e különböző nyelvfejlődési zavarokban? Mennyiben függ össze a nyelvi sérülés más megismerőfunkciók sérülésével? Milyen alapvető tanulási mechanizmusok deficitje vezet a nyelvi sérüléshez?
Developmental disorders of language (Ágnes Lukács). The typical course of language acquisition can be disrupted in several ways. Our research focusses on a phenotipically and etiologically heterogenous disorder, in which the primary deficit is in linguistic abilities. The open in research on primary language disorder are the following: What are vulnerable areas of language in Hungarian? Is language impairment similar across different developmental disorders of language? How is the impairment of language functions related to impairment of other cognitive functions? What are the basic learning mechanisms that are impaired in language disorder?
Lukács, Ágnes, Leonard, Laurence B., Kas, B. and Csaba Pléh (2009) The Use of Tense and Agreement by Hungarian-Speaking Children with Language Impairment. Journal of Speech, Language and Hearing Research. 52/1, 1-22.
Pléh, Cs., Kas, B., Lukács, Á. (2007) A nyelvi fejlődés zavarai. In. Kállai, J., Bende, I., Karádi, K., Racsmány, M. (Szerk.) Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina Kiadó, Budapest.

Végrehajtófunkciók tipikus és atipikus nyelvelsajátításban (Lukács Ágnes) A nyelv elsajátítása során számos nyelven kívüli képességet mozgósítunk, de ezeknek a képességeknek a nyelv elsajátításában betöltött szerepe távolról sem tisztázott. A kutatás során azt vizsgáljuk meg, hogy az emlékezeti és gátlási képességek egyéni különbségei hogyan kapcsolódnak a nyelvelsajátítás és nyelvfeldolgozás egyéni különbségeihez tipikus és atipikus (specifikus nyelvfejlődési zavar, autizmus spektrum zavar, diszlexia, ADHD) nyelvelsajátításban .
Executive functions in typical and atypical language acquisition (Ágnes Lukács) Language comprehension recruits numerous nonlinguistic abilities, but the specific role of these abilities in grammatical and semantic processing is not fully clear yet. We aim to examine how individual differences in memory and inhibition are related to individual differences in language acquisition and processing in typical and atypical language (SLI, ASD, dyslexia, ADHD) acquisition
Novick, J.M., Trueswell, J.C., and Thompson-Schill, S.L. (2005). Cognitive control and parsing: Re-examining the role of Broca's area in sentence comprehension. Journal of Cognitive, Affective, and Behavioral Neuroscience, 5(3), 263-281.
Pléh, Cs. (1998) A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest: Osiris.

Statisztikai tanulás és nyelvelsajátítás (Lukács Ágnes) A statisztikai tanulás, vagyis az a tanulási forma, amely gyakorisági eloszlásokra és átmenetvalószínűségekre érzékenyen emeli ki az inputból a mintázatokat, fontos szerepet játszik a nyelvelsajátítás számos területén (a fonológiai, lexikális és nyelvtani fejlődésben is). Az egyik fontos kérdés, hogy mennyire területáltalános ez a mechanizmus: egyformán hatékonyan működik-e nyelvi és nemnyelvi, vizuális és akusztikus, szekvenciális és nem szekvenciális struktúrák kiemelésében, vagy egyes tartományokon vagy modalitásokban eltérő jellegzetességeket mutat. Vizsgáljuk azt is, hogy milyen tényezők befolyásolják a tanulás hatékonyságát a különböző nyelvi és nemnyelvi tartományokban, és hogyan változik a működése az életkorral.
Saffran, J. R. (2002). Constraints on Statistical Language Learning. Journal of Memory and Language, 47, 172–196.

• Statistical learning and language acquisition. (Ágnes Lukács) Statistical learning (SL), a form of learning through observation sensitive to frequency distributions and transitional probabilities which extracts patterns and regularities from environmental stimuli, plays an important role in several areas of language acquisition (in phonologial, lexical and grammatical development as well). On of aour aims is to explore to domain-generality of mechanisms of SL and test whether it is equally efficient with linguistic and non-linguistic, acoustic and visual and sequential and nonsequential stimuli. We will also examine the factors influencing the effectiveness of learning in different domains, and track developmental changes.
Saffran, J. R. (2002). Constraints on Statistical Language Learning. Journal of Memory and Language, 47, 172–196.

Nyelvi megértés és emlékezeti folyamatok (Németh Dezső) A kutatás célja, hogy a modern emlékezetkutatás és a pszicholingvisztika eszköztára segítségével feltérképezze a nyelvi megértés (morfológia, nyelvtan, mondatmegértés) egyéni különbségeinek hátterében álló emlékezeti (munkamemória, implicit/procedurális) rendszereket.
Language comprehension and memory (Dezső Németh) The goal of the empirical research is to identify the underlying memory processes of individual differences in language comprehension. We focus on how the components of working memory and implicit/procedural learning take effect on language morphology, mental grammar, sentence and discourse comprehension.
Németh D.(2006): A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata. Akadémiai Kiadó, Budapest

A korai nyelvfejlődés neuro-kognitív előrejelzői (Winkler István) A jól működő családokban felnövekvő egészséges csecsemők megtanulnak beszélni. A nyelvi fejlődés üteme azonban nagy egyének közötti változatosságot mutat. Be tudjuk-e jósolni a nyelvi fejlődés menetét és minőségét preverbális korú csecsemőkön és édesanyjukon végzett vizsgálatok segítségével?
A nyelvi fejlődést öröklött genetikai tényezőktől a szocio-ökonómiai státuszig nagyszámú változó befolyásolja. Mi egy köztes megközelítést választunk: csecsemők agyi elektromos tevékenységét vizsgáljuk, kiegészítve viselkedéses mérésekkel, valamint orvosi és szocio-ökonómiai adatokkal. Az agytevékenység mérése három lényeges előnyt nyújt a viselkedéses mérésekkel szemben: a) a vizsgálat változatlan formában többször megismételhető, függetlenül a csecsemő változó viselkedési repertoárjától (ezáltal jól jellemzi a neuro-kognitív fejlődést), b) áttekintést nyújt a beszédfeldolgozás egészéről (nemcsak a csecsemő reakciójáról egy adott helyzetre), és c) lehetővé teszi az eredmények idegtudományi értelmezését. A lehetőséget azok az új, eddig többnyire felnőtt adatokon alkalmazott módszerek teremtik meg, melyeket a folytonos beszédre adott agyi válaszok feldolgozására fejlesztettek ki.
Követéses módszerrel rögzítjük a csecsemők beszédre adott válaszait a születéstől 18 hónapos korig. Ezzel párhuzamosan felmérjük az anya beszédjellemzőit és a közös figyelmi helyzetben mutatott anya-gyerek interakciókat. Két hipotézist is megvizsgálunk az anyai dajkanyelv-használat hatásáról a nyelvi fejlődésre: vajon, a dajkanyelv a fonématanulásban vagy az osztenzív kommunikációban nyújt segítséget? Végül, le kívánjuk írni a beszédfeldolgozást végző agyi funkcionális hálózatok érését.
Neurocognitive predictors of early language development (István Winkler) Healthy human infants brought up in a functional family learn to understand and produce speech. However, the developmental trajectory of language acquisition shows considerable variance. Can we predict the timing and quality of language acquisition from measures taken from preverbal infants and their mothers?
From genetic inheritance to socioeconomic status a large number of variables affect language acquisition. We take an intermediate-level approach by measuring infants’ electric brain responses to speech stimuli at critical time points together with behavioral measures, medical and socioeconomic data. Brain measures have three important advantages over behavioral responses alone: they a) can be repeatedly assessed for the same stimuli irrespective of the infant’s developing behavioral capabilities (allowing characterization of neurocognitive development), b) provide an overview of how infants process speech (not only of the infants’ reaction to a given situation), and c) promote neuroscientific interpretation of the results. Recent developments in analyzing the brain’s response to continuous speech (some only tested in adults) offer an opportunity for this.
Infants will be followed from birth to 18 months, measuring their response to speech. In parallel, the mother’s speech and mother-infant interactions requiring joint attention will also be assessed. Additionally, two hypotheses regarding the effects of the efficiency and use of infant directed speech on language acquisition will be tested: whether infant-directed speech helps phoneme acquisition and/or semantic learning through ostensive cues. Finally, the maturation of functional brain networks involved in processing speech will be followed.

Kuhl, P., & Rivera-Gaxiola, M. (2008). Neural substrates of language acquisition. Annual Review of Neuroscience, 31, 511-534.
Morales, M., Mundy, P., Delgado, C. E. F., Yale, M., Messinger, D., Neal, R., et al. (2000). Responding to joint attention across the 6- through 24-month age period and early language acquisition. Journal of Applied Developmental Psychology, 21, 283-298.
Thiessen, E. D., Hill, E., A.,& Saffran, J. R. (2005). Infant-directed speech facilitates word segmentation. Infancy, 7(1), 53-71.
Kooijman,V., Hagoort, P., & Cutler, A. (2005). Electrophysiological evidence for prelinguistic infants' word recognition in continuous speech. Cognitive Brain Research, 24, 109-116.


KOGNITÍV IDEGTUDOMÁNY (Cognitive Neuroscience)

A cselekvés hatása az észlelésre (Horváth János) A projekt célja, hogy a környezettel való aktív interakció szenzoros feldolgozásra gyakorolt hatását vizsgálja. A projekt fókuszában a hallási szenzoros feldolgozás cselekvéssel összefüggő elnyomása áll. Megfelelően kialakított, új kísérleti elrendezésekben elvezetett eseményhez kötött potenciálok vizsgálata révén vizsgáljuk a hallási elnyomás mechanizmusát.
• Action-induced changes in perception (János Horváth) The goal of the project is to further our understanding of sensory processing changes caused by active interactions with the stimulus environment. The project focuses on the action-related attenuation of auditory processing. By analyzing event-related potentials (ERPs) elicited in recently developed experimental paradigms the sensory changes triggered by voluntary action are investigated.
Horváth, J., Maess, B., Baess, P., Tóth, A. (2012) Action-sound coincidences suppress evoked responses of the human auditory cortex in EEG and MEG. Journal of Cognitive Neuroscience, 24 (9), 1919-1931. doi:10.1162/jocn_a_00215
Horváth, J. (2015) Action-related auditory ERP attenuation: Paradigms and hypotheses. Brain Research 1626, 54-65. doi: 10.1016/j.brainres.2015.03.038

A humán emlékezet teljes élethosszon át tartó neurokognitív változásainak vizsgálata (Keresztes Attila) A hippocampus (HC) létfontosságú tapasztalataink hosszú távú emlékekké alakításában. A HC a kedvezőtlen fejlődési eseményekre legérzékenyebb agyterületeink közé tartozik az egész életünk során. A HC nem egy homogén struktúra, hanem cytoarchitektonikusan és funkcionálisan eltérő régiókból áll. A hosszútávú emlékezeti képességeinkben bekövetkező változások neurális alapjainak megértésében mérföldkő lehet a HC alrégiói közötti kapcsolatokban, illetve az alrégiók emlékezeti folyamatokhoz történő együttes hozzájárulásában bekövetkező változások megértése. A mágneses rezonancia képalkotás (MRI) előrehaladása mára tette lehetővé, hogy (1) nagyfelbontású MRI-vel feltérképezzük a HC hálózatok élethosszon át tartó változásait, és (2) azonosítsuk a HC hálózat által támogatott emlékezeti komputációkban ezzel együtt járó változásokat. A potenciális doktori hallgatók számára ezeket a célokat kitűző - idegtudományi és/vagy viselkedéses módszerekkel gyerek, felnőtt és idős felnőtt mintákon végzett - kutatások végzésére nyílik lehetősége.

Investigating neurocognitive changes in human memory across the lifespan (Attila Keresztes) The hippocampus (HC) is crucial for transforming our experiences into long-lasting memories. The HC is among the brain areas most sensitive to adverse developmental events across the lifespan. The HC is not a homogeneous structure, but rather is composed of cytoarchitectonically and functionally distinct subfields. The new frontiers in understanding the neural underpinnings of changes in memory across the lifespan are a focus on changes in the connectivity and in the joint contributions of HC subfields to memory. Advances in magnetic resonance imaging (MRI) now enable us to assess lifespan changes in HC networks using high-resolution MRI and (2) to identify concomitant changes in computations supported by the HC network. Potential PhD students will have the possibility to pursue these goals with research including children, adults, and older adult samples, using cognitive neuroscience and/or behavioral methods.

Keresztes, A., Ngo, C. T., Lindenberger, U., Werkle-Bergner, M., & Newcombe, N. S. (2018). Hippocampal Maturation Drives Memory from Generalization to Specificity. Trends in Cognitive Sciences, 22 (8), 676-686. doi: 10.1016/j.tics.2018.05.004

Bender, A. R., Keresztes, A., Bodammer, N. C., Shing, Y. L., Werkle‐Bergner, M., Daugherty, A. M., ... & Raz, N. (2018). Optimization and validation of automated hippocampal subfield segmentation across the lifespan. Human Brain Mapping, 39 (2), 916-931. doi: 10.1002/hbm.23891

Keresztes, A., Bender, A. R., Bodammer, N. C., Lindenberger, U., Shing, Y. L., & Werkle-Bergner, M. (2017). Hippocampal maturity promotes memory distinctiveness in childhood and adolescence. Proceedings of the National Academy of Sciences, 114 (34), 9212-9217. doi: 10.1073/pnas.1710654114

Asszociatív tanulási folyamatok neuropszichiátriai betegségekben (Kéri Szabolcs) A kutatás célja az elemi inger-válasz és inger-inger asszociációk visszajelzésen és explicit információkon alapuló tanulásának vizsgálata, illetve a kialakított kontingencia és kontextus váltásnak képessége. Ezeket a folyamatokat saját fejlesztésű, egyszerű számítógépes animációk segítségével vizsgáljuk neuropszichiátriai betegségekben (szkizofrénia, Parkinson-kór, enyhe kognitív zavar, poszttraumás stressz zavar). Kérdésünk, hogy a kontingencia és a kontextus elsajátítása és váltása hogyan függ az egyes zavarokban észlelhető agyi strukturális eltérésektől (MRI-volumetria) és neurokémiai/genetikai változásoktól, azokat a kezelés hogyan befolyásolja. Kíváncsiak vagyunk arra, hogy az elemi asszociatív tanulás eltérései jelezhetik-e a betegséggel kapcsolatos sérülékenységet, illetve hogyan hasznosíthatóak a terápia sikerességének követésében. A klinikai alkalmazás mellett válaszokat keresünk a versengő kognitív pszichológiai modellek érvényességére is, amennyiben a kóros állapotok felől közelítve az alapkutatás tekintetében is hasznos ismereteket nyerhetünk.
Associative learning in neuropsychiatric disorders (Szabolcs Kéri) The purpose of this series of studies is to examine stimulus-response and stimulus-stimulus associative learning guided by feedback and explicit information and the reversal of cue and context contingencies in neuropsychiatric disorders (schizophrenia, Parkinson’s disease, amnestic mild cognitive impairment, posttraumatic stress disorder). We use in-house developed computer-based tests and animations to evaluate these functions and build models explaining the relationship among behavioral alterations, structural brain dysfunctions (MRI volumetric analysis), and neurochemical/genetic markers. We ask how these models describe the effects of medications and premorbid disease vulnerability. Beyond the clinical implications, we intend to apply information obtained from pathological conditions for probing the validity of competing cognitive psychological theories.
Kéri S, Moustafa AA, Myers CE, Benedek G, Gluck MA. {alpha}-Synuclein gene duplication impairs reward learning. Proc Natl Acad Sci USA 2010;107(36):15992-4.
Nagy H, Levy-Gigi E, Somlai Z, Takáts A, Bereczki D, Kéri S. The effect of dopamine agonists on adaptive and aberrant salience in Parkinson's disease. Neuropsychopharmacology 2012;37(4):950-8.
Levy-Gigi E, Kéri S. Falling out of time: enhanced memory for scenes presented at behaviorally irrelevant points in time in posttraumatic stress disorder (PTSD). PLoS One 2012;7(7):e42502.

A percepció eltérései neuropszichiátriai betegségekben: kapcsolat a molekuláris biológiai mechanizmusokkal (Kéri Szabolcs) Az utóbbi évek kutatásainak folytatásaként alapvelő perceptuális eltéréseket keresünk összetett fenotípussal rendelkező neuropszichiátriai betegségekben, különös tekintettel a szkizofréniára és a kapcsolódó neurodevelopmentális kórformákra. Alapvető feltevésünk, hogy a perceptuális fenotípus a betegségek idegrendszeri alapjait megbízhatóbban jelzi, mint a heterogén és változó klinikai tünettan, más esetben pedig a terápia hatásossága és mechanizmusa eredményesebben követhető a segítségével. Módszereink között szerepel a kontrasztérzékenység, a forma- és mozgáskoherencia, a perceptuális integráció és a habituáció vizsgálata (P50 kiváltott válasz, autonóm reaktivitás). A kutatás során keressük a kapcsolatot látszólag független zavarok között is (pl. szkizofrénia és fragilis X szindróma), amely közelebb vihet a molekuláris szintű patomechanizmusok megértéséhez és új klinikai teszteljárások fejlesztéséhez.
Perceptual dysfunctions in neuropsychiatric disorders: a bridge to molecular mechanisms (Szabolcs Kéri) We have been studying basic perceptual alterations in neuropsychiatric disorders with complex phenotype with a special reference to schizophrenia and associated neurodevelopmental disorders. The basic assumption is that perceptual dysfunctions are related to the neuronal mechanisms of these disorders, and they are more closely associated than the heterogeneous, waxing and waning clinical symptoms. The amelioration of perceptual dysfunctions may be an objective marker of the success of therapy. The methods we apply include the assessment of visual contrast sensitivity, perceptual integration, form and motion coherence threshold, and habituation (P50 event-related response, autonomic arousal). We have been seeking non-apparent relationships between seemingly distant disorders, such as fragile X syndrome and schizophrenia. These studies may shed light on the molecular pathomechanism and may provide novel tools for clinical assessment and follow-up.
Kéri S, Beniczky S, Kelemen O. Suppression of the P50 evoked response and neuregulin 1-induced AKT phosphorylation in first-episode schizophrenia. Am J Psychiatry 2010;167(4):444-50.
Kéri S, Seres I, Kelemen O, Benedek G. The relationship among neuregulin 1-stimulated phosphorylation of AKT, psychosis proneness, and habituation of arousal in nonclinical individuals. Schizophr Bull 2011;37(1):141-7.
Kéri S, Benedek G. Why is vision impaired in fragile X premutation carriers? The role of fragile X mental retardation protein and potential FMR1 mRNA toxicity. Neuroscience 2012;206:183-9.

Veleszületett prosopagnosia - viselkedéses és elektrofiziológiai vizsgálatok (Németh Kornél) A projekt célja az arcészlelés különböző feldolgozási állomásainak mélyebb megértése veleszületett arcfelismerési zavarban. Viselkedéses tesztekkel és humán elektrofiziológiai mérésekkel vizsgáljuk az arcfelismerés perceptuális és asszociatív szakaszait. A nyugalmi EEG-t, valamint a megfelelő kísérleti paradigmákkal nyert eseményhez kötött potenciálokat (EPR) és ún. steady-state vizuális kiváltott válaszokat (ssVEP) a tradicionális módszerek mellett a leghaladóbb adatelemzési technikákkal – idő-frekvencia elemzés, forráslokalizáció, microstate-analízis, koherencia-elemzés – is elemezzük, ami a veleszületett prosopagnosia neurális jellemzőinek, valamint az arcfelismerés egyéni különbségeinek mélyebb megértéséhez vezethet.
Face recognition functions in developmental prosopagnosia - behavioural and electrophysiological investigations (Kornél Németh) The goal of this project is the deeper understanding of distinct stages of face recognition in developmental prosopagnosia. We apply behavioural tests and human electrophysiology to investigate the perceptual and associative stages of face recognition. Using the most current and sophisticated data analysis approaches we analyse resting-state EEG signals, together with event-related potentials (ERPs), and steady-state visual evoked potentials (ssVEP) elicited in experimental paradigms in order to characterize the neural features of developmental prosopagnosia and to understand inter-individual differences in face recognition.

Németh, K., Zimmer, M., Nagy, K., Bankó, É. M., Vidnyánszky, Z., Vakli, P., & Kovács, G. (2015). Altered BOLD response within the core face processing network in congenital prosopagnosia. Clinical Neuroscience, 68(5-6), 199-211. doi: 10.18071/isz.68.0199
Németh, K., Zimmer, M., Schweinberger, S. R., Vakli, P., & Kovács, G. (2014). The background of reduced face specificity of N170 in congenital prosopagnosia. PLoS One, 9(7), e101393. doi: 10.1371/journal.pone.0101393

Magasabb-szintű vizuális feldolgozási folyamatok vizsgálata neurotipikus és specifikus tanulási zavarral élő személyeknél (Németh Kornél) A kutatássorozat célja a magasabb-szintű látási kategorizációs folyamatok, nevezetesen az arcfeldolgozás és a szófeldolgozás lehetséges együttjárásainak feltárása egészséges és diszlexiával élő személyek viselkedéses és elektrofiziológiai adatainak gyűjtésével és elemzésével. Viselkedéses tesztek mellett a feldolgozás egyes részfolyamatait célzó kiváltott válasz EEG kísérletekből, továbbá a nyugalmi agyi elektromos aktivitás jellemzőinek méréséből származó adatokat elemezzük, fókuszálva az egyéni különbségek szerepére és ezek viselkedéses mutatókkal való összefüggéseire.
Investigation of high-level visual processes in Specific Learning Disorder and neurotypicals (Kornél Németh) The aim of the research series is to explore the possible interconnections between higher-level visual categorization processes, namely facial processing and word processing, by collecting and analyzing behavioral and electrophysiological data from individuals with dyslexia and healthy subjects. In addition to the behavioral tests, we analyse data from Event Related Potential EEG experiments, and resting brain electrical activity, focusing on the role of individual differences and their relationship to behavioral indicators.
Oláh, A.R., Németh, K. (2019). Az arcfeldolgozás és az olvasási képesség kapcsolata – arcfelismerési teljesítményprofil fejlődési diszlexiában. Magyar Pszichológia Szemle

Magasabb-szintű Hallási és Emlékezeti Folyamatok Újszülöttekben (Winkler István). Az elmúlt évtizedek kutatásai arra utalnak, hogy csecsemők már születéskor rendelkeznek a környezet rendezett észleléséhez szükséges alapvető szenzoros feldolgozási képességekkel. Azonban, a viselkedéses vizsgálatok nehézkes volta miatt, ezen képességekről alkotott képünk meglehetősen töredékes. Egy, az eseményfüggő agyi elektromos potenciálokra épülő módszer lehetővé teszi a hallási feldolgozás néhány fontos lépésének vizsgálatát alvó újszülötteken. A PhD téma kidolgozása során ezen módszer segítségével olyan kérdéseket igyekszünk megválaszolni mint: Képesek-e újszülöttek kiválasztani, illetve felismerni egyes hangforrásokat mindennapi összetett hangkörnyezetekben; képesek-e hangmintákat kiemelni változó hangsorokból, ilyen mintákat megtanulni, generalizálni, kategorizálni; hogyan alapozzák meg az újszülöttek meglévő észlelési képességei a beszéd és zene tanulást, illetve az érés és tanulás milyen módon fejleszti tovább ezen képességeket?
Higher level Auditory and Memory Processes in Newborn Babies (István Winler). Research conducted during the past decades indicated that newborn babies possess the basic sensory processing capabilities required for organized perception of the environment. However, due to difficulties of behavioral studies in neonates, our knowledge regarding these capabilities is far from being complete. A research method based on event related brain potentials allows investigating some important steps of auditory information processing in sleeping neonates. Basing on this method, the Ph.D. research will ask questions, such as: Can newborn babies select and identify individual sound sources within everyday complex acoustic environments; can they extract sound patterns from variable sound sequences, learn, generalize, and categorize such patterns; how do neonate perceptual capabilities support acquiring speech and music and how does maturation and learning further develop these capabilities?
Winkler, I., Kushnerenko, E., Horváth, J., Čeponienė, R., Fellman, V., Huotilainen, M., Näätänen, R., & Sussman, E. (2003). Newborn infants can organize the auditory world. Proceedings of the National Academy of Sciences USA, 100, 1182 1185.
Winkler, I., Háden, G.P., Ladinig, O., Sziller, I., & Honing, H. (2009). Newborn infants detect the beat in music. Proceedings of the National Academy of Sciences USA, 106, 2468-2471.

Statisztikai tanulás a hallási modalitásban (Winkler István) Statisztikai tanulás (SL) során a szabályosságokat automatikus detektáljuk, mely folyamat a szabályosságok tudatosulása nélkül megy végbe. Több tanulmány bizonyította a statisztikai tanulás függetlenségét az általános kognitív erőforrásoktól, mint például a munkamemóriától. Már nagyon korai életszakaszban megfigyelhető, hogy ez a folyamat jelentősen befolyásolja viselkedésünket, hozzájárul a fejlődési változásokhoz, a memória kialakulásához és az környezeti adaptációhoz. Ezért fontos a statisztikai tanulás különböző szakaszainak ismerete a szabályszerűségek kinyerésétől az emléknyom kialakulásáig és annak hosszú távú konszolidációjáig. Bár több tanulmányban vizsgálták a hallási statisztikai tanulást viselkedéses módszerek segítségével az elektroenkefalográfiás (EEG) méréssel való kombinációja viszonylag ritka. A pszichofizikai és elektrofiziológiai mérések kombinációja segíthet a statisztikai tanulás folyamatainak megértésében, az emléknyom kialakulásának vizsgálatában és a lehetséges interferáló tényezők felderítésében. A kutatás célja a hallási SL feldolgozási kapacitásának, időbeli dinamikája és funkcionális agyi hálózatainak feltárása.
Statistical learning in the auditory modality (István Winkler) Statistical learning is regarded as a subconscious process and several studies showed evidence of its independence from general cognitive resources such as working memory. It has been observed at very early in life suggesting that this process significantly affects our behavior, contributes to developmental changes, memory formation, and adaptation. Thus, it is important to describe in detail the different steps of SL from regularity extraction to memory trace formation, because much knowledge is acquired this way. Although several studies investigated auditory statistical learning using behavioral methods, the combination with electroencephalographic measurement (EEG) is relatively rare. The combination of psychophysical and electrophysiological measurements would help to better understand statistical learning and to describing the different stages and interfering factors of implicit memory formation. The goal of this research is to explore the processing capacities, the temporal dynamics, and the underlying brain networks of auditory SL.
Koelsch, S., Busch, T., Jentschke, S. & Rohrmeier, M. (2016). Under the hood of statistical learning: A statistical MMN reflects the magnitude of transitional probabilities in auditory sequences. Scientific Reports, 6: 19741. doi:10.1038/srep19741
Romberg, A.R. & Saffran, J.R. (2010). Statistical learning and language acquisition. Wiley Interdisciplinary Reviews: Cognitive Science 1: 906–914. doi: 10.1002

Agyi funkcionális konnektivitás vizsgálata fMRI módszerekkel (Vidnyánszky Zoltán). Napjainkban a kognitív idegtudomány egyik legfontosabb kutatási irányává vált az emberi agy funkcionális konnektivitásának vizsgálata. A funkcionális MRI módszerek lehetőséget teremtenek arra, hogy nem-invazív módon feltérképezzük és jellemezzük ezeket a hálózatokat. A témával kapcsolatos kutatások kiterjednek a jobb jel-zaj viszonyt eredményező adatgyűjtési módszerek és új adatfeldolgozási eljárások kidolgozására és azok alkalmazására az agykutatásban, valamint a transzlációs neurobiológiai kutatásokban alkalmazható fMRI biomarkerek fejlesztésére.
Buckner RL, Krienen FM, Yeo BT. (2013) Opportunities and limitations of intrinsic functional connectivity MRI. Nat Neurosci. 16(7):832-7.
Park HJ, Friston K. (2013) Structural and functional brain networks: from connections to cognition. Science. 342(6158).

• Investigating the brain functional connectivity using fMRI methods (Zoltán Vidnyánszky). Nowadays, the investigation of functional connectivity of the human brain has become one of the most prominent research approaches in cognitive neuroscience. Functional MRI provides an opportunity to map human functional brain networks in an efficient, non-invasive way. The research involves development of new data acquisition protocols and data analysis methods, as well as their application in the field of cognitive neuroscience and in the development of pharmacological biomarkers.
Buckner RL, Krienen FM, Yeo BT. (2013) Opportunities and limitations of intrinsic functional connectivity MRI. Nat Neurosci. 16(7):832-7.
Park HJ, Friston K. (2013) Structural and functional brain networks: from connections to cognition. Science. 342(6158).

A vizuális plaszticitás vizsgálata amblyopiában (Bankó Éva, Vidnyánszky Zoltán). A tompalátás (amblyopia) a látórendszert érintő, az egyik szem csökkent látásával jellemezhető agyi fejlődési rendellenesség, melynek hátterében vélhetően a rendellenesen kialakult neurális kapcsolatrendszer, ill. a serkentés/gátlás egyensúlyának felborulása áll. Az orvosi nézettel szemben napjainkban ismerté vált, hogy a betegek látásfunkciói javíthatók felnőttkorban is szelektív vizuális tréningekkel. A betegség háttérében álló agyi változásokról azonban még mindig keveset tudunk [1,2], s így nem tudni milyen idegi változások zajlanak le a tréning alatt. Kutatásaink célja, hogy elektrofiziológiai és fMRI módszerek segítségével vizsgáljuk a neurális változásokat, mely segítségével az amblyopia egyénre szabott funkcionális jellemzése adható. Tréning során teszteljük a vizuomotoros visszacsatolással járó interaktív virtuális realitás környezet a figyelmi folyamatokra kifejtett hatását, ugyanis a figyelmi rendszer nagyobb mértékű bevonása hatékonyabb tanulást tenne lehetővé.
Visual plasticity in amblyopia (Éva Bankó, Zoltán Vidnyánszky). Amblyopia is a neural developmental disorder affecting the visual acuity of one eye (the amblyopic eye), which might be caused by anomalous neural connectivity and/or unbalance in neural excitation/inhibition. Recent research has demonstrated that their vision can be improved even in adulthood, long after the initial sensitive period by means of selective vision training. However, the exact neural correlates of this disorder are still largely unknown, thus it is yet to be shown which neural processes are affected by the training. Our research aims at uncovering the neural backgrounds of amblyopia using human electrophysiology and functional magnetic resonance imaging as research methods, which would enable to functionally describe the degree of amblyopia in each individual. Moreover, we will be experimenting with the use of visuomotor feedback during patient-computer interaction whilst training in a virtual reality environment, as involving the executive motor system at the same time as engaging areas responsible for visual attention might facilitate learning.

Bankó EM, Körtvélyes J, Németh J, Weiss B, Vidnyánszky Z (2012) Amblyopic deficits in the timing and strength of visual cortical responses to faces. Cortex doi:10.1016/j.cortex.2012.03.021.
Körtvélyes J, Bankó EM, Andics A, Rudas G, Németh J, et al. (2012) Visual cortical responses to the input from the amblyopic eye are suppressed during binocular viewing. Acta Biol Hung 63 Suppl 1: 65–79. doi:10.1556/ABiol.63.2012.Suppl.1.7.

A figyelem és munkamemória agyi folyamatainak vizsgálata (Vidnyánszky Zoltán) A hatékony, célirányos cselekvés szervezésében kiemelt fontosságú szerepet játszik a figyelmi szelekció és munkamemória. Ezen funkciók zavaraihoz köthető számos fejlődési rendellenesség és neuro-pszichiátriai kórkép. Ennek megfelelően az elmúlt években a kognitív idegtudományi kutatásokban jelentős hangsúlyt kapott neurális hátterük feltárása, agyi hálózataik jellemzése. A rendelkezésre álló ismereteink azonban továbbra is meglehetősen hiányosak. Kutatásaink célja, hogy hiánypótló új ismereteket szerezzünk a motiváció és a figyelmi szelekció és munkamemória hatékonysága közötti összefüggéssel kapcsolatban, különös tekintettel ezek változására öregedés során. Kutatásaink során egy multimodális (pszichofizika, EEG, MRI) módszertani megközelítést alkalmazunk, mely lehetőséget nyújt a vizsgált kognitív funkciók agyi hálózatainak strukturális és funkcionális jellemzésére, az információfeldolgozás pontos téridőbeli vizsgálatára.
• Neural mechanisms of attention and working memory (Zoltán Vidnyánszky): Attentional selection and working memory play a key role in the control of goal-directed behavior. The impairment of these functions is implicated in several developmental disorders and neuropsychiatric diseases. Accordingly, in recent years, there has been a strong emphasis on the investigation of their neural bases and the characterization of the underlying brain networks. Nonetheless, there are still gaps in our knowledge concerning these functions. The aim of our research is to gain new insights into the relationship between motivation, attentional selection, and working memory efficiency, particularly with regard to their age-related changes. We adopt a multimodal (psychophysics, EEG, MRI) methodological approach that provides the opportunity for the structural and functional characterization of the brain networks underlying these cognitive functions and for the precise spatio-temporal investigation of information processing.
Melcher, D., Papathomas, T. V., & Vidnyánszky, Z. (2005). Implicit attentional selection of bound visual features. Neuron, 46, 723-729. doi: 10.1016/j.neuron.2005.04.023
Bankó, E. M., Gál, V., Körtvélyes, J, Kovács, G. & Vidnyánszky, Z. (2011) Dissociating the effect of noise on sensory processing and overall decision difficulty. Journal of Neuroscience 31: 2663-2674
Knakker, B., Weiss, B., & Vidnyánszky, Z. (2014). Object-based attentional selection modulates anticipatory alpha oscillations. Frontiers in Human Neuroscience, 8, 1048. doi: 10.3389/fnhum.2014.01048
Hermann P, Bankó ÉM, Gál V, Vidnyánszky Z (2015) Neural basis of identity information extraction from noisy face images Journal of Neuroscience 35:(18) pp. 7165-7173

Az aktív látás agyi folyamatainak vizsgálata (WEISS BÉLA, MTA TTK Agyi Képalkotó Központ)
Az egészséges humán látás agyi folyamatainak vizsgálata hosszú éveken keresztül dominánsan rögzített szemmel végzett kísérleteken alapult az okuláris EEG műtermékek minimalizálása és a vizuális információ mintavételezésének szabályozása érdekében. Az elmúlt évek módszertani fejlesztései azonban ma már lehetővé tehetik a természetes látási körülményeket sokkal inkább reprodukáló, szabadon mozgó szemmel is elvégezhető kísérletek széleskörű alkalmazását. A kutatás célja az aktív látás agyi folyamatainak vizsgálata különböző kognitív feladatok (olvasás, arcfelismerés, vizuális keresés) során szemkövetés és agyi képalkotó technikák (EEG, fMRI) kombinálásával. Az eredmények jelentős hatással lehetnek a látáskutatásra és a kapcsolódó tudományterületekre, megoldást kínálhatnak kognitív sérülések diagnosztizálására és terápiájára, valamint hozzájárulhatnak új agy-számítógép interfész paradigmák fejlesztéséhez.
Neural basis of active vision (Béla Weiss). For a long time, analyses of neural mechanisms of the healthy human vision were mainly based on experiments carried out with fixed eyes in order to minimize the ocular EEG artefacts and to control the sampling of visual information. However, recent advance of recording and signal processing methods may allow widespread application of experiments with freely moving eyes resembling natural viewing conditions more closely. The aim of this research is to reveal the neural basis of active vision by combining eye tracking and brain imaging techniques (EEG, fMRI) during different cognitive tasks, such as reading, face perception or visual search. Results may have a significant impact on vision research and other related research fields, may also have implication for diagnosis and therapy of different cognitive impairments as well as for development of novel brain-computer interface paradigms.

Dimigen, O., Sommer, W., Hohlfeld, A., Jacobs, A.M., Kliegl, R., 2011. Coregistration of eye movements and EEG in natural reading: Analyses and review. Journal of Experimental Psychology: General 140, 552–572. doi:10.1037/a0023885

Weiss, B., Knakker, B., Vidnyánszky, Z., 2016. Visual processing during natural reading. Scientific Reports 6, 26902. doi:10.1038/srep26902

Az emberi arcok tipikus és atipikus feldolgozása – a viselkedéses és idegi háttér feltérképezése (Zimmer Márta) Az emberi arcok a legfontosabb és egyben a legkomplexebb ingerek életünkben. Nem csupán bonyolult 3 dimenziós struktúrájuk van, hanem számos perceptuális információt is hordoznak, többek között a személyazonosságról (identikum), nemről, rasszról, érzelmi arckifejezésről vagy a tekintet irányáról. Az alább említett vonások (jellegzetességek) észlelése általában hiba nélküli, még úgy is, hogy az arcoknak, mint vizuális mintázatoknak nagyon hasonló struktúrája van. Az utóbbi években olyan helyzeteket vizsgálunk, melyekben valamilyen okból kifolyólag a fent említett dimenziók mentén történő döntés nehézségekbe ütközik, hibás döntés születik. A hibák egy része természetes/tipikus (pl. zajos ingerek), míg más esetekben a hiba oka az atipikus arcfeldolgozás (arcfelismerési zavar). Kutatásainkban a tipikus és atipikus hibák viselkedéses és elektrofiziológiai profilját térképezzük fel neurotipikus és fejlődési/veleszületett arcfelismerési zavarral élők esetében.

• Typical and atypical face processing – mapping of the behavioural and neural background (Zimmer Márta)Faces are one of the most important - and from another point of view - most complex visual stimuli in our life. Not only do they have complicated three-dimensional structures, but they convey a multiple of perceptual data, including information about identity, gender, race, expression, and direction of gaze, among others. The perception of these above-mentioned features (or properties) is usually effortless even though faces have very similar structure as visual patterns. In recent years we have been studying situations where, for some reasons, decision making along the above-mentioned dimensions is difficult, and the decision itself is not correct. Some of the mistakes are natural/typical (e.g. noisy images) while in other cases the reason of the mistake is atypical face processing (face recognition disorder/prosopagnosia). In our research we have been mapping the behavioural and electrophysiological profile of typical and atypical mistakes in the case of neurotypicals and developmental/congenital prosopagnosics.
Németh, K., Kovács, P., Vakli, P., Kovács, G., Zimmer, M. (2014) Phase noise reveals early category-specific modulation of the event-related potentials. Front.Psychol. 5, 367. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2014.00367
Németh, K./Zimmer, M., Schweinberger, S.R., Vakli, P., Kovács, G. (2014) The Background of Reduced Face Specificity of N170 in Congenital Prosopagnosia. PLoS ONE 9(7): e101393. doi:10.1371/journal.pone.0101393
Zimmer, M., Németh, K., Kovács, P., Vakli, P., Kovács, G. (2014) Noise-induced perceptual processing demands in developmental prosopagnosia. ECVP 2014 poster, Belgrade, Serbia. Perception 43, supplement, p. 72.

MUNKA- ÉS SZERVEZETPSZICHOLÓGIA (Work- and Organisational Psychology)

Az IKT eszközökre épülő tanulási környezet pszichológiai tényezői különös tekintettel az atipikus tanulásra (Benedek András) A tanulási környezet fejlődésének jelenünkben egyik meghatározó vonulata az IKT eszközök térhódítása és az általuk felkínált lehetőségek alkalmazása, s ez által egy új tanulási módszertan kialakulása. E folyamat hatással van a tanulási tevékenységre, annak különböző formáira és módszereire. A dinamikus változások különösen a kevésbé szabályozott atipikus (nem formális) felnőttkori, részidős, s a munka világához kapcsolódó tanulásban érzékelhetőek. Az intézményes oktatás lassabb változása olyan társadalmi és anyagi összefüggések bonyolult hatásmechanizmusa, melyben a kölcsönhatások számos diszciplína mentén vizsgálhatók. E téma a pszichológiai tényezők középpontba állításával az atipikus tanulás keretei között az egyén szintjén vizsgálja a motiváció, a figyelem, a tanulási képességek sajátosságait, fejleszthetőségének lehetőségeit.
• Psychological aspects of ICT based learning environment especially in atypical learning (András Benedek) The development of learning enviromment is dominated by the spread of ICT tools and their potentials that bring up new learning methods. This process affects learning at its different forms and methods. These dynamic changes are phenomenons of atyipical (less regulated) learning, in adult, part-time, and online learning processes related to working life. The slow change of institutionalized education is determined by complex social and financial mechanisms, the interrelations could be investigated from the point of different disciplines. This topic explores the psychological aspects of atypical learning at the level of the individual, such as motivation, attention, learning skills and opportunities of development.
Benedek, A. (2009): Mobile Learning: New Horizons and Unstable Summits. In: Nyíri Kristóf (ed.) Engagement and Exposure: Mobile Communication and the Ethics of Social Networking. Vienna, Passagen Verlag, 139-148..
Colons, A.; Halverson,R. (2009): Rethinking Education in the Age of Technology. Teacher College Press, New York.
Breslow, L.; Pritchard, D.E.; DeBoer, J.; Stump, G.S.; Ho, A.D. and Seaton, D.T. (2013). Studying learning in the worldwide classroom: Research into edX’s first MOOC. Research & Practice in Assessment, 8. 13-25.
Grenfield, P. (2009): Technology and informal education. What is taught, what is learned. Science. 323, 68-71.
Sorie, I. (2009): Regulatory Styles, Causal Attributions and Academic Achievement. School Psychology International, 4. sz. 403-420.
Tanulás és környezete. Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 2013.(Szerk.: Benedek A. -Golnhofer E.) ISBN: 978-963-508-751-8, MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, p. Budapest.

Együttműködést támogató információtechnológiai megoldások használhatóságának és felhasználói élményének vizsgálata ergonómiai, munkapszichológiai és kognitív pszichológiai alapokon (Hámornik Balázs) Ahogy a digitális technológia átjárja a munka- és a szabadidős tevékenységeket, illetve ahogy globális vállaltok meghatározó részt foglalnak el a munkaerőpiacon, úgy alakulnak át a munkahelyek, a munkaeszközök, az emberek feladatai, és a velük kapcsolatos elvárások. A jelen kutatási kérdés az, hogy az ember-ember együttműködés hatékonyságához milyen formán kell a technológiának az emberhez idomulnia? Ez a Computer Supported Cooperative Work (CSCW) kutatási vonulat kiegészül az együttműködés pszichológiai vizsgálataival és azok széles módszertani készletével.
A kutatás egyik fókusza maga az együttműködők, mint team közös mentális reprezentációinak kialakulása, működése és fenntartása az informatikai eszközöket alkalmazó kollaboratív helyzetekben. A másik fókusz a mindezt támogató kollaboratív technológia használhatóságának és felhasználói élményének vizsgálata.
A kutatás módszerei a viselkedés sokrétű elemzésére irányulnak: interjúk, terepmegfigyelés, kommunikációelemzés, szemmozgáskövetés, a szoftverhasználat során keletkező adatok adatbányászata, további használatósági vizsgálatok; mindez szimulált laboratóriumi, virtuális és valós terepen megfigyelt helyzetekben egyaránt.

Hollingshead, A. & Poole, M. S. (Eds.) (2010). Research Methods for Studying Groups and Teams A Guide to Approaches, Tools, and Technologies. New York: Routledge.
Lazar, J., Feng, J.H., Hochheiser, H. (2010). Research Methods in Human-Computer Interaction. New York: Wiley
Mohammed, S., & Dumville, B. C. (2001). Team mental models in a team knowledge framework: expanding theory and measurement across disciplinary boundaries. Journal of Organizational Behavior, 22(2), 89–106. doi:10.1002/job.86
Marks, M. a., Mathieu, J. E., & Zaccaro, S. J. (2001). A Temporally Based Framework and Taxonomy of Team Processes. The Academy of Management Review, 26(3), 356. doi:10.2307/259182
Norman, D.A (2013). The Design of Everday Things. Cambridge (MA): MIT Press
Hutchins, E. (1995). Cognition in the Wild. Cambridge MA: MIT Press.
Reboul, A., & Moeschler, J. (2005). A társalgás cselei. Budapest: Osiris Kiadó.

Jóllét, stressz és pozitív pszichológia a munkahelyen (Kun Ágota) Életünk szerves része a munka, mely a szubjektív jóllét szempontjából is meghatározó. A dolgozók jólléte a modern munkahelyek egyre fontosabb és nyilvánvalóbb témája, hiszen munkánk és karrierünk fontos aspektusa. A szervezetek szemszögéből tekintve, a dolgozói jóllét meghatározó a minőség, a teljesítmény, a produktivitás és ennél fogva a hatékonyság és profit szempontjából. A jóllét és a stressz között szoros kapcsolat áll fenn - a rossz munkahelyi légkör, az egészségtelen munkakörnyezet, a nem kielégítő vezetés mind kedvezőtlenül hathatnak a pszichés, mentális és fizikai jóllét-érzetre. Ott, ahol a dolgozók jóllét-érzete csökken, stressz-szintje pedig növekszik, jellemzően csökken az egyéni teljesítmény és hatékonyság. A pozitív pszichológiai megközelítés számtalan módon alkalmazható munkahelyi környezetben, az alkamazottak erősségeire fókuszálva és azokat fejlesztve, fokozva a dolgozók elégedettségét, pozitív érzelmi átéléseit, személyes erőforrásait, a munka értelmes voltát. A kutatás a munkahelyi stressz és jóllét témaköreire fókuszál, előtérbe helyezve a pozitív pszichológa munkahelyi környezetben is alkalmazható elméleti és módszertani megfontolásait.
Well-being, stress and positive psychology in the workplace (Ágota Kun) Work is an essential part of our life and it is closely related to subjective well-being. Staff well-being is an increasingly relevant and necessary consideration in the modern workplace since it is a significant aspect of our work and careers. From an organizational angle, wellbeing is a major factor in quality, performance, productivity and therefore business effectiveness and profit. Well-being is strongly connected with work-related stress – there are factors, such as negative workplace climate, unhealthy work conditions, poor leadership, that can have negative impact on our psychological, mental, and physical well-being. Where a person's wellbeing reduces and stress-level increases, so typically declines the individual’s performance and effectiveness. Positive psychology approach can be used in many different ways within the workplace, focusing on and developing employees’ strenghts, generating employee confidence, enhancing positive emotion experiences, individual resources, and meaning of work. This research focuses on work-related stress and well-being, emphasizing theoretical and methodological considerations of positive psychology can be used in the workplace.
Ed Diener (ed). (2009). The Science of Well-being. The collected Works of Ed Diener. Springer.
Julian Barling, E. Kevin Kelloway (eds.) (2005). Handbook of Work Stress. Springer.
C. R. Snyder, Shane J. Lopez, Jennifer Teramoto Pedrotti C. R. (2011). Positive Psychology: The Scientific and Practical Explorations of Human Strenghts. Sage Publications.

Korszerű mobil IKT eszközökkel támogatott, valamint virtuális és kiterjesztett tanulási környezetek pedagógiai, pszichológiai és élettani hatásai (Molnár György) A felgyorsult technikai és technológiai fejlődés magával hozta a tanulási környezetek megváltozását, a digitális tanulás kiterjesztését, megkívánva a tanulási formák és alapelvek gyökeres megváltoztatását. Ennek jegyei elsősorban tehát a klasszikus tanítási-tanulási módszerek átalakulás és a tanulási környezetek újradefiniálása, a különféle szerepek megváltozásában érhető tetten.
A web 2.0 és az e-learning 2.0 háttértámogatása révén új korszerű oktatási módszerek (Piet Kommers, Morten Flate Paulsen) láttak napvilágot, melyek gyakran az IKT alapú mobil, kiterjesztett és virtuális eszközrendszerével a tanulási környezetet is jelentősen átformálják. Ily módon juthatunk el egészen a digitális pedagógia (Benedek András, Molnár György) és IKT alkalmazásának (Molnár Gyöngyvér) legújabb vívmányaihoz. Ezen irányvonal folytatásaként megjelenő Web 3.0 még inkább túlmutat az eddigi technológiákon, s a korábbi szolgáltatások mellett segíti a nagy adathalmazban való intelligens tájékozódást, előtérbe helyezi az elosztott mobil technológiákat, továbbá teret biztosít többek között olyan új technológiák első lépéseinek, mint például a mesterséges intelligencia. A téma az egyén viselkedésének, szokásainak, kultúrájának, képességeinek pedagógia, pszichológiai és alapvető életviteli hatásait vizsgálja.
Pedagogical, Psychological and Physiological Effects of Up-to-date Mobile ICT Tools Supported as well as Virtual and Augmented Learning Environments (György Molnár) Fast technical and technological development has resulted in the change of learning environments, the spread of digital learning demanding the radical change of learning patterns and theories. It can primarily be recognized in the alteration of classical teaching-learning methodologies, the redefinition of learning environments and the change of the different roles. New instructional methods (Piet Kommers, Pedro Isaías, Morten Flate Paulsen, Miguel Baptista Nunes) came into being by means of the background support of web 2.0 and e-learning 2.0, which significantly alter the learning environment as well as relying upon ICT-based mobile, augmented and virtual tools. This way we can get to the latest achievements of Digital Pedagogy (András Benedek, György Molnár) and ICT applications (Gyöngyvér Molnár). The emerging web 3.0 as the next step of this line is ahead of the present technology, and in addition of the former services it supports intelligent orientation in big data, focuses on divided mobile technologies, furthermore it makes possible the first steps of technologies such as artificial intelligence. This theme is to examine the pedagogical, psychological and physiological effects of persons’ behaviour, habits, culture and abilities.

A. Benedek and Gy. Molnár (2011): The empirical analysis of a Web 2.0-based learning platform, In: Constantin Paleologu, Constandinos Mavromoustakis, Marius Minea (ed.): ICCGI 2011, The Sixth International Multi-Conference on Computing in the Global Information Technology, pp. 56-62
Benedek András, Nováky Erzsébet (2007). Tanulás és tudás a digitális korban: A jövőről a jelenben, MAGYAR TUDOMÁNY 168:(9) pp. 1159-1162.
Dr Molnár György: New learning spaces? M-learning's, in particular the IPad’s potentials in education (2013): INTERNATIONAL JOURNAL OF INTERACTIVE MOBILE TECHNOLOGIES 7:(1) pp. 56-60.
Molnár György, Benedek András (2012) : New access to the mobile technology as an emerging learning potential, In: Inmaculada Arnedillo Sánchez, Pedro Isaías (szerk.): Proceedings of the IADIS International Conference Mobile Learning 2012. Berlin: IADIS Press, pp. 351-354.
Molnár, György (2012): „Collaborative Technological Applications with Special Focus on ICT based, Networked and Mobile Solutions.” WSEAS transactions on information science and application 9.9 pp. 271-281
Molnár Gyöngyvér (2011): Az információs-kommunikációs technológiák hatása a tanulásra és oktatásra. Magyar Tudomány, 2011. 9. sz. pp. 1038-1047
Morten Flate Paulsen, Online Education Systems: Definition of Terms, In: Web-Education Systems in Eu, ZIFF Papiere 118, FernUniversität Hagen, Okt. 2002, pp. 23-28, retrieved: 03.2012
Piet Kommers (2014): ICT as explicit factor in the evolution of life-long learning. International journal of continuing engineering education and life-long learning, 20 (1/2010), pp. 127-144., [retrieved: 04, 2014]
Szűts Zoltán, Yoo Jinil (2014) Interactivity and Reception: The Question of hypermedial, Geo-Spatial and Augmented literature, WORLD LITERATURE STUDIES 14:(4) pp. 18-31.


A digitális kultúra szerepe a digitális generációk körében, elektronikus és felhőalapú tanítási-tanulástámogatási, tartalomfejlesztési módszerek és lehetőségek ergonómiai, pedagógiai és pszichológiai és élményalapú aspektusai (kitekintéssel a kiemelt figyelmet és bánásmódot igénylőkre) (Molnár György) Az IKT rohamos fejlődése folyamatosan igényeket támaszt mind a társadalommal, mind a gazdasással, mind az életformával kapcsolatban. E tendencia napjainkban egyre inkább fokozódik, melyben az alapvető életformák, feladatok, szerepek átalakulása mellett számolnunk kell az oktatási rendszer és egyes elemeinek a változásával is. A digitális kompetenciák megszerzése és alkalmazása egyre fontosabbá válik, és lényeges kérdéseket vet fel a tanítás-tanulás folyamatában és az atipikus ismeretszerzés területén. Újabb pedagógia kihívást jelent a tanulói figyelem felkeltése, ezt követően annak folyamatos fenntartása, mely mellett ismereteket kell átadni, és motiválni. A tanulás, a munka, a képzés, a pihenés és a játék átalakul, összefonódik és új dimenziókat nyit. A különböző korszerű web 2.0, felhőalapú technológiai, valamint e-learning megoldások lehetővé tették a digitális tanulás kiterjesztését, a digitális tartalomfogyasztás mellet a tartalmak szerkesztését és megosztását, melyet a multimédia különböző csatornái is támogatnak a közösségi hálózatokon keresztül. Az új technológia transzfer és megváltozott folyamatok együttes pszichológiai és érzelmi alapú befolyása lényeges szerepeket jelentenek az egyén számára a tanítás-tanulás folyamatában.
The role of digital culture among the digital generations, ergonomic, pedagogical and psychological and gamification aspects of teaching and learning supporting, content development methods and possibilities (György Molnár) The fast development of ICT is making new demands in relation with the society, economy and the way of life. This tendency is getting stronger, in which we need to accept the changes of the educational system and its particular components in addition to the changing ways of life, tasks and roles. It is of increasing importance to acquire and develop digital competences and it raises important issues in the process of teaching and learning and in the field of atypical learning. Engaging and maintaining learners’ attention is a recent pedagogical challenge, in addition to which teachers need to transfer knowledge and motivate. Learning, work, training, relaxation and entertainment are changing and entwining and open up new dimensions. Different up-to-date web 2.0 cloud-based technological and e-learning solutions has made it possible to expand digital learning, editing and sharing content in addition to content use, which is supported by the different channels of multimedia via social networks. The common psychological and emotion-based influence of new technology transfer and the changed processes imply essential roles for those involved in the process of teaching-learning.

András Benedek, György Molnár (2014) ICT in Education: A New paradigm and old obstacle In: Arno Leist, Tadeusz Pankowski (Eds.) ICCGI 2014 : The Ninth International Multi-Conference on Computing in the Global Information Technology . (ISBN:978-1-61208-346-9), Sevilla , Spain, pp. 54-60.
András Benedek, György Molnár (2015) New Approaches to the E-content and E-textbook in Higher Education, In: L. Gómez Chova, A. López Martínez , I. Candel Torres (eds. )INTED2015 Proceedings: 9th International Technology, Education and Development Conference. (ISBN 978-84-606-5763-7) Madrid , Spain, International Academy of Technology, Education and Development (IATED), pp. 3646-3650.
András Benedek: Open Content Development Model (OCD), OPUS ET EDUCATIO: MUNKA ÉS NEVELÉS Vol 3.:(No 6.) pp. 777-789. 2016
Benedek András: Nyitott tananyag-fejlesztési modell (OCD): MTA-BME NYITOTT TANANYAGFEJLESZTÉS KUTATÓCSOPORT KÖZLEMÉNYEK 2016:(1) pp. 5-21. 2016
Marc Prensky (2001): Digital Natives, Digital Immigrants In: On the Horizon MCB University Press, Vol. 9 No. 5, October 2001. 1-6.
Siemens, G., Connectivism (2005) ”A learning theory for the digital age.” International Journal of Instructional Technology and Distance Learning (ISSN 1550-6908),Vol 2. No. 1.
http://www.itdl.org/journal/jan_05/article01.htm (letöltve: 2016.04.20.)
Szűts Zoltán, Bevezetés az internetpedagógiába, (2014). http://e-nyelvmagazin.hu/2014/12/03/bevezetes-az-internetpedagogiaba-halozati-tanulas-halozati-tudomany-halozati-tudas/
Verebics János: „Élménypedagógia” – elektronikus környezetbe ágyazottan, In: Benedek András (szerk.): Digitális Pedagógia 2.0, Typotex Kiadó, Budapest, 2014